A magyar mezőgazdaság genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentessége megőrzésének érdekében szigorító intézkedésekről rendelkezett a vidékfejlesztési miniszter.

Újabb szigorítások a GMO-mentesség érdekében

A magyar mezőgazdaság genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentessége megőrzésének érdekében szigorító intézkedésekről rendelkezett a vidékfejlesztési miniszter.

A hétfői Magyar Közlönyben megjelent, kedden hatályba lépő rendelet egyebek között tartalmazza, hogy aki más uniós tagállamból, illetve harmadik országból első alkalommal hoz be kukorica, szója és repce vetőmagot, annak 5 napon belül ezt írásban kell jeleznie a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál (MgSzH). Az MgSzH a bejelentett vetőmagtételek GMO-mentességét kockázatértékelés alapján vizsgálja, és a bejelentést követően, legkésőbb 5 napon belül jelzi a vizsgálati szándékát. A vizsgálati szándék jelzésétől számított 5 napon belül mintát kell venni a vetőmagból, majd a mintavételtől számított 30 napon belül közölni kell az eredményt a bejelentővel. A vetőmag forgalmazása csak akkor kezdhető meg, ha a vizsgálat igazolja a GMO-mentességet.

A szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló, 2004-ben született rendelet másik kiegészítése megerősíti azt, hogy Magyarországon tilos forgalomba hozni, illetve termelésbe bocsátani géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett vetőmagot vagy szaporítóanyagot. A magyarországi előállítású vetőmag esetén annak előállítója, az import vetőmagnak pedig az első magyarországi forgalomba hozója felel azért, hogy a vetőmag mentes a géntechnológiával módosított szervezettel történő szennyezéstől. A rendelet ismerteti az eljárást, amelyet akkor kell alkalmazni, ha a vetőmag szennyezett, illetve az ilyen magból már kinőtt a növény.

Ajánlott tartalom

Bio vagy nem bio? ‒ Ne féljünk kérdezni!

Az Unió és a magyar kormány közös törekvése, hogy minél magasabbra emeljék a mezőgazdaságon belül az ökológiai gazdálkodás arányát.