Újra Duna-víz csordogál a bölcskei holtágban

Mint Kiss József polgármester az MTI-nek elmondta, a Duna múlt századi szabályozása után Bölcske határában is veszélybe került a holtág. Ennek fő oka, hogy gátakat építettek a mederbe és ezzel elzárták a vízcsere lehetőségét. Miután csak nagyon magas vízállás, vagy árvizek esetén kapott utánpótlást a meder, eliszaposodott, alkalmatlan lett fürdésre, vízi sportokra.

Közel húsz éve lakossági kezdeményezés nyomán kezdett el foglalkozni Bölcske önkormányzata a dunai mellékág rehabilitációjával. Kovács László, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága munkatársa úgy fogalmazott, hogy Bölcske úttörő volt a holtág-rehabilitációban, amelyet ma már sok település szorgalmaz.A Tolna megyei község önkormányzata évekig tartó előkészítés és egyeztetés után 2001-ben kapta kézhez a vízügyi hatóság engedélyét a három kőgát bontására és a meder kotrására. 2004-ben sikerrel szerepelt az önkormányzat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás pályázatán, 22,5 millió forintot nyertek a rehabilitációra. A pályázat utófinanszírozású, ezért hitelből finanszírozta a község a beruházást.

Az időjárás és a vízállás függvényében folyt a munka éveken át, bozótot irtottak, kikotorták a holtág medrét. Összesen hatvanezer köbméternyi iszapot, sódert mozgattak meg. A kinyert iszapból alakították ki egy leendő liget területét. Erre hétszáz facsemetét ültettek. Kiss József polgármester szerint a bölcskeiek nagy érdeklődéssel kísérték, és sok ötlettel segítették a Duna-parti munkát.

A településvezető hangsúlyozta, hogy ahol a víz megjelenik, ott az élet is. Várják, hogy a halak, vízimadarak ismét rátaláljanak régi élőhelyükre. Az önkormányzat abban is bízik, hogy a vízi sport- és szabadidős élet is megélénkül, és ismét szerves része lesz Bölcskének a Duna.