A diktátor 1967 és 1986 között 750,000 betonbunkert építtetett, így minden negyedik albán lakosra jutott egy. Ezek közül sok fennmaradt, és a fiatalok, akik számára már nem hordoznak fájdalmas emlékeket, elkezdték felújítani és újrahasznosítani őket. Galériákat, tetoválószalonokat, hosteleket, nightclubokat, és éttermeket nyitottak a bunkerekben. Két albán diák pedig elhatározta, hogy könyvet ír róluk. A „betongomba” projekt dokumentálja ezeknek az épületeknek az újrahasznosítását, és részletesen elmagyarázza, hogyan lehet átalakítani őket, modellekkel és a hozzájuk tartozó költségekkel. Egy hármas bunker felújítása például 44,000 forint körüli összegbe kerül. Az épületek három méretben készültek: kicsi, közepes és nagy. Egy nagy lőrés van mindegyikben, a külső falat pedig föld borítja. Körülbelül 30,000 forint értékű fém is található a szerkezetükben, ezért sokat felrobbantottak, hogy kinyerjék belőlük amit lehet. A megmaradt bunkerek a „betongomba projekt” segítségével új életre kelhetnek, és az elnyomás és paranoia szimbólumai helyett pozitív üzenetet közvetíthetnek.
Albánia 41 éven keresztül szenvedett Enver Hoxha paranoid diktatúrája alatt. Elszigetelt ország volt, egy olyan támadásra készülve, mely soha nem következett be.