A hét első felében az Európai Bizottság közzétette felülvizsgált ipari stratégiáját, egy sor olyan intézkedést, célt és elkötelezettséget mutattak be, amelyek kialakításakor a tagállamok számára útmutatások elősegítését célozták a COVID-19 járvány utáni helyreállításhoz.
Ez arra a kezdeti ipari stratégiára épül, amelyet eredetileg 2020 márciusában tettek közzé, pont akkor, amikor a járvány kezdte éreztetni hatását a kontinensen. Az Európai Bizottság által írt stratégiában az áll, hogy a járvány idején az európai ipar „újabb sebezhető pontoknak és régebbi függőségeknek volt kitéve”. „[A járvány] azt is szemléltette, hogy nagyobb sebességre kell kapcsolni a tisztább, nagyobb mértékben digitalizált és ellenállóbb gazdasági és ipari modell eléréséhez, annak érdekében, hogy fenntartsuk és javítsuk Európa lendületét a fenntartható versenyképesség irányába” – áll a dokumentumban. Emiatt sürgetővé vált a stratégia frissítése, amely más intézkedésekkel együtt 14 „ipari ökoszisztémát azonosított be, amelyek testre szabott támogatást fognak kapni, ezek közül az egyik a megújulók és a hazai megújuló gyártás, írta az mnnsz.hu.
A felülvizsgált stratégia szerint jelenleg túl alacsony a megújulók, az energiatárolás, a hálózatok és az egyéb kapcsolódó technológiák terén a beruházások szintje az unión belül, és kiemelték, hogy az európai iparnak bőséges, elérhető árú és szén-dioxid mentes elektromos áramhoz kell hozzáférést biztosítani, ha az átállás végső célja a „valóban fenntartható versenyképesség”.
A stratégia azzal érvel, hogy e célok eléréséhez további erőfeszítések szükségesek, és az Európai Bizottság elkötelezte magát a tagállamokkal való együttműködés mellett a célkitűzések szintjének emelése érdekében. A jelentés külön hangsúlyozza, hogy a piac bővülése és – más technológiák mellett – a napelemek iránti kereslet élénkülése „kulcsfontosságú lehetőség” a blokk számára, hogy minden korábbit túlszárnyaló nagyságrendben legyen képes az energiaköltségek leszorítására, az ipar és a fogyasztók irányába egyaránt.
Az Európai Bizottság azt közölte, üdvözli a szolár gyártás Európán belüli fellendítését, külön megemlítette az Európai Szolár Kezdeményezést (European Solar Initiative, ESI), amelyet az év elején a SolarPower Europe és az EIT InnoEnergy szakmai szervezetek indítottak a szolár gyártás európai visszatérésének beindítása érdekében. Ezen felül a stratégia megerősíti a környezettudatos tervezési intézkedéseket a napelem panelek vonatkozásában, beleértve az esetleges ökológiai lábnyomra vonatkozó követelmények figyelembe vételét a modulok beszerzése során, ezt széles körben tekintik kulcsfontosságú lehetséges szakpolitikai eszköznek az Európában gyártott szolár termékek elfogadásának irányítására.
Európa szolár ágazat kitörő örömmel üdvözölte szerepeltetését a Bizottság felülvizsgált ipari stratégiájában, kiemelték, hogy ez „várva-várt jelzés az az európai szolár gyártás újraindítására” és a legmodernebb szolár technológiák következő generációjánál a vezető szerep átvételére” – fogalmazott Walburga Hemetsberger, a SolarPower Europe vezérigazgatója. „Több évnyi megfeszített munkát követően rendkívül izgatottak vagyunk, mivel a felülvizsgált ipari stratégia pozitívan értékeli az Európai Szolár Kezdeményezést, kulcsfontosságú ipari szövetségnek tekinti Európa napelem ágazatának vezető szerepét illetően.
„Az ESI már teljes erőbedobással dolgozik azon, hogy a következő hónapokban biztosítsa az első beruházási döntéseket a szolár gyártási projektekhez. Erre döntő pillanatban került sor: ma legalább nyolc gigawattos nagyságrendű cellagyártási projekt tart a fejlesztés szakaszában az EU-ban” – tette hozzá Naomi Chevillard, a SolarPower Europe vezető szakpolitikai tanácsadója.