Uniós biztos: közös felelősségünk a természet helyreállítása

Közös felelősségünk, hogy helyreállítsuk a természetet, enélkül nem biztosítható a klímaváltozás elleni harc sikere – jelentette ki Virginijus Sinkevicius, az Európai Bizottság környezetvédelemért felelős biztosa Strasbourgban kedden.

Sinkevicius, az Európai Parlament plenáris ülésének a természet helyreállításáról szóló uniós jogszabály vitáján azt mondta, a klímaváltozás és a biodiverzitás – a fajok sokszínűsége – válságának hatásai egyre jobban megmutatkoznak. Majdnem minden embert és gazdasági szereplőt érintenek és Európa élelmiszerbiztonsága ellenállóképességét fenyegetik. Az ökoszisztémák már most veszélyben vannak, az erdőtüzek, a talajromlás és a szárazság a megélhetést fenyegetik. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen, hogy az erdők, a termőföldek, a tengerek továbbra is élelmiszerforrások maradhassanak, meg kell óvni a biodiverzitást – húzta alá. A szárazságok, árvizek, erdőtüzek a jelen részévé váltak, amelyeket a klímaváltozás, a talaj romlása és a biodiverzitás gyengülése okoz és serkent. Minél többet teszünk a természet érdekében, annál kevesebbet kell tenni a klímaváltozás elleni harc sikeréért – mondta.

“A természet nagy részét pusztítottuk el Európában, itt az ideje, hogy megfordítsuk ezt a folyamatot” – fogalmazott. Mivel a banki hitelek 75 százalékát az ökoszisztémától függő vállalatoknak nyújtották, a természetromlás a pénzintézeteket is közvetlen veszélybe sodorhatja – figyelmeztetett. A természet helyreállításának közös prioritásnak kell lennie. A közös jövőnk függ a jogszabály bevezetésétől – tette hozzá az uniós biztos. Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában kijelentette: soha nem volt ennyire meggondolatlan, ennyire megosztó egy jogszabálytervezet, mint a természet helyreállításáról szóló rendelet. “Miközben a teremben mindenki elismeri a természet helyreállításának fontosságát, ki kell mondani: ez a tervezet ebben a formában nem megvalósítható” – fogalmazott. Szavai szerint “az Európai Bizottság és a baloldal” irreális és végrehajthatatlan javaslatai veszélyeztetik a gazdálkodók megélhetését, és akár 30 százalékkal is csökkenthetik az élelmiszertermelést Európában. Mindez magasabb élelmiszerárakat, gazdaságok megszűnését és az unión kívüli országoktól való függés növekedését fogják eredményezni – figyelmeztetett.

A politikus szomorúnak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy Brüsszel nem javasolt semmilyen pénzügyi alapot a gazdák kártalanítására. Az Európai Bizottságnak vissza kell térnie a tervezőasztalhoz – tette hozzá Tóth Edina. Gyöngyösi Márton, a Jobbik-Konzervatívok EP-képviselője az EP-vitán elmondott beszédben hangsúlyozta: “a természet védelme közös feladatunk”. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetvédelem ügye körül “felütötte fejét a fundamentalista gondolkodás”, mindennaposak az olyan szélsőséges csoportok akciói, amelyek a természetvédelem ügyét felhasználva rongálnak és zaklatják az embereket. Egyes politikusok pedig végrehajthatatlan lépéseket követelnek – mondta. Most, amikor Ukrajnában háború dúl, amikor Magyarországon 40 százalékos az élelmiszerárak inflációja, és élelmiszerhiány alakul ki, a gazdasági helyzet bizonytalan, nem jó ötlet olyan szabályozást erőltetni, amelynek “mellékhatása” az élelmiszerárak és a gazdák terheinek növekedése lesz – jelentette ki. Egy ilyen jogszabály elfogadását “nem tudom támogatni” – tette hozzá Gyöngyösi Márton.

Ajánlott tartalom

AM: gazdaközpontú agrárpolitikára van szükség Brüsszelben

Szakítani kell azzal a téves meggyőződéssel, hogy a mezőgazdaságra és a gazdákra a klímaváltozás okozójaként tekintenek; épp ellenkezőleg, ők a megoldás részei kell hogy legyenek - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az EU agrár-élelmiszernapok konferencián kedden Brüsszelben, az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint.