Uniós számvevőszék: a borágazat uniós szakpolitikája elmarad a környezetvédelmi és versenyképességi célkitűzésektől

Aggályos a szőlőtermesztőkre vonatkozó tervezett uniós intézkedések hatása, a borágazat uniós szakpolitikája nemcsak hogy elmarad a környezetvédelmi célkitűzésektől, de intézkedései az ágazat versenyképességét sem célozzák meg közvetlenül – derült ki az Európai Számvevőszék jelentéséből.

Az uniós borágazat szigorúan szabályozott és támogatott ágazat. A szőlőtermesztők évi mintegy 500 millió euró összegű uniós támogatásban részesülnek ültetvényeik szerkezetátalakítására és versenyképességük fokozására. A számvevőszéki jelentés szerint azonban, a nagy összegű támogatások ellenére, a termelők a finanszírozást nem használják fel az ágazat környezetre és az éghajlatra gyakorolt káros hatásainak csökkentésére, egyes esetekben például, több vizet igénylő szőlőfajták termesztésére térnek át. A luxemburgi testület azt is felrója, hogy az EU nem értékelte környezetvédelmi szempontból a szőlőültetvények területének évi 1 százalékos növekedését sem, és  ennek lehetőségét 15 évvel – 2045-ig – mindenfajta indoklás és hatásvizsgálat nélkül meg is hosszabbították.

“A borágazat versenyképességének fokozása alapvetően fontos, és az EU számára különösen jelentős, de együtt kell járnia a környezeti fenntarthatóság javításával. Az unió mindkét célkitűzés tekintetében enyhén szólva elmarad a kívánatos eredménytől” – jelentette ki Joëlle Elvinger, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag. A számvevőszéki jelentés szerint továbbá nem sok jót ígér ezen a téren az új közös agrárpolitika (KAP) sem, mivel ennek is korlátozottak a borágazatra vonatkozó környezetvédelmi törekvései. Az Európai Számvevőszék már korábban javasolta, hogy a mezőgazdasági termelőknek – többek között a szőlőtermesztőknek – nyújtott kifizetések függjenek közvetlenül a környezetvédelmi előírások betartásától. Az új KAP-ban, azonban megszűnt a szerkezetátalakítás finanszírozásának ez a feltételessége. Emellett az uniós országoknak a borágazatra elkülönített forrásokat csak legalább 5 százalékban kell az éghajlatváltozással, a környezettel és a fenntarthatósággal kapcsolatos fellépésekre fordítaniuk, ami a számvevők szerint meglehetősen alacsony.

A számvevőszék megjegyzi, hogy az uniós szakpolitika a szőlőtermesztők versenyképességének fokozásában sem bizonyult sikeresnek, mivel az EU több projektet is finanszíroz anélkül, hogy azok betartanák az annak előmozdítására vonatkozó kritériumokat. “Támogatásban részesülnek a szőlőültetvények nem strukturális változtatásai vagy rendes megújítása is, noha az ilyen intézkedések nem támogathatók. A kedvezményezetteknek arról sem kell beszámolniuk, hogyan javította versenyképességüket a szerkezetátalakítás. Továbbá sem az Európai Bizottság, sem a tagállamok nem értékelik, hogy a támogatott projektek ténylegesen hogyan segítik elő a szőlőtermesztők versenyképességének fokozását – áll a jelentésben. Az Európai Unió a világ első számú bortermelője, borfogyasztója és borexportőre. Az EU-ban termelt borok mintegy 80 százaléka Olaszországból, Franciaországból és Spanyolországból származik.

Ajánlott tartalom

Kína nélkülözhetetlen a globális klímavédelmi célok eléréséhez

Meg kell erősíteni az együttműködést Kínával, mert nélküle lehetetlen teljesíteni a globális klímavédelmi célokat, ugyanakkor az országnak biztonságos alternatívát kell találnia a szénnel mint energiahordozóval szemben - jelentette ki Robert Habeck német alkancellár és gazdasági miniszter vasárnap a dél-kínai Hangcsouban.