Üres konszenzus hátráltatja az energiahatékonysági beruházásokat

Zéró CO2-kibocsátású új ingatlanokat, valamint a meglévő épületállomány 2050-ig tartó teljes körű energiahatékonysági felújítását és az „illegális épület” fogalmának bevezetését sürgette a Knauf Insulation a 16. ENSZ Klímaváltozási Konferencián.

Atomenergia, gázellátás biztonság, napenergia, szélerőmű parkok, megújuló energia… Szép szavak, amelyekkel választások idején szavazatok nyerhetők. Annak ellenére, hogy mindenki egyetért abban, hogy Földünk energiahordozóival takarékoskodnunk, CO2-kibocsátásunkat pedig drasztikusan csökkentenünk kell, az energiahatékonyság kérdésének előmozdítását üres politikai konszenzus hátráltatja immár évek, évtizedek óta. Az egy hete kezdődött 16. ENSZ Klímaváltozási Konferencián a Knauf Insulation ezért azt javasolta az összegyűlt országok kormányfőinek, hogy csak zéró CO2 kibocsátású újépítésű ingatlanokra adjanak ki építési engedélyt, a meglévő épületállomány teljes körű energiahatékonysági modernizációjára pedig indítsanak 2050-ig tartó fejlesztési programot. A Knauf Insulation számításai szerint egy ilyen intézkedéscsomag révén csak az Európai Unióban évente 6,6 millió hordó olaj, mintegy 270 milliárd euró és 460 millió tonna CO2 kibocsátás lenne megtakarítható.

A világ energiafelhasználásának 40%-áért épületeink a felelősek. A világ különböző földrészein azonban mégsem alkalmazható egységes megoldás az épületek energiahatékonyságának javítására. India 2050-ben meglévő majdani épületeinek 70%-a például még meg sem épült, ugyanakkor Európában, ahol a meglévő épületállomány évente 1%-os ütemben bővül, minden 10 új épület felépítése mellett mindössze 1, energiahatékonyság tekintetében korszerűtlen épület kerül lebontásra.
„Földünk klímájának védelme érdekében egyszerre kell kezelni az újépítésű épületek és a már meglévő épületállomány energiahatékonysági fejlesztésének problémáját” – mondta Tony Robson, a Knauf Insulation vezérigazgatója. „Ha a kormányok komolyan veszik a klímavédelem kérdését, praktikus, az ingatlantulajdonosok tömegei számára elérhető megoldásokkal kell helyettesíteniük a hangzatos környezetvédelmi varázsszavak mögé bújtatott üres politikai konszenzust” – tette hozzá a szakember.

„Mind a fejlett, mind pedig a fejlődő országok politikai vezetőinek fel kell ismerniük azt a tényt, hogy épületeink nem fogják önmagukat széndioxid-semlegessé tenni. Erős politikai elkötelezettség és megvalósítható intézkedések kellenek ahhoz, hogy épületeink a ma még kivételnek számító energiahatékonyságát széles körben követendő normává tegyük. E normák közé, a környezetszennyezés illegalitásához hasonlóan, be kell emeljük az „illegális épület”, azaz energiapazarló épület fogalmát is” – mondta a Knauf Insulation vezérigazgatója.
Az energiahatékonyság fejlesztése minden iparágon belül jelentős CO2-kibocsátás csökkentést eredményezhet, amely egyszerre jelent költségmegtakarítást és teremthet új munkahelyeket is. Az Európai Unió által meghatározott, 2020-ig elérendő 20%-os energiafelhasználás csökkentési célja például 1 millió új munkahely létrehozását segítheti elő.
A magyar „zöld iparban” rejlő gazdasági és munkalehetőségek reális voltát jelzi, hogy a kormány a következő 5 év során 200-250 ezer új munkahely létrejöttével számol ezen a területen.

A Knauf Insulation számításai szerint, ha minden évben leszigetelnénk a magyar családiház állomány 10%-át, az 10 éven keresztül közel 80.000 munkahellyel járulna hozzá közvetlenül a kormány által jelzett negyedmillió munkahelyhez.
A Knauf Insulation szakértői a klímavédelem szempontjából is eredményes elgondolásnak tartják azt, hogy az Új Szécsenyi Terv (ÚSZT) keretében például külön középület-energetikai program indul, amelyben azok a beruházások juthatnak 50%-os támogatáshoz, amelyek A vagy A+ energiatanúsítvánnyal rendelkeznek. A vállalat szakemberei ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy a tervezett hatósági, azaz a valós ártól, a kedvezőbb árfekvés irányába eltérített gázár az épületek energiahatékonysági állapotának konzerválásához, nem pedig fejlesztésének ösztönzéséhez vezethet.

Ajánlott tartalom

Súlyos a helyzet az aszály miatt Délkelet-Angliában

Súlyos a helyzet az aszály miatt Délkelet-Angliában, a megszokottnál melegebb idő és a szárazság miatt jelentősen csökkenő vízhozam környezetvédő szervezetek szerint a folyók élővilágát is komolyan befolyásolhatja - írta a BBC hírportálja.