Úszó naperőműveket telepítene az EU a tengerekre

Az Európai Unió 2050-re kitűzött klímasemlegességének eléréséhez Európa tengeri szélenergia-termelési kapacitását a jelenlegi 12 gigawattos szintről 2030-ig legalább 60 gigawattra, 2050-ig pedig 300 gigawattra növelné - derült ki az Európai Bizottság a tengeri megújuló energiára vonatkozó új, csütörtökön ismertetett stratégiájából.

A közlemény szerint ezt a célkitűzést az uniós bizottság 2050-ig 40 gigawattnyi óceánenergia termelésével és más felfutóban lévő technológiákkal, például úszó szél- és naperőművekkel kívánja kiegészíteni. Becslések szerint mostantól 2050-ig csaknem 800 milliárd euró (mintegy 288 ezer milliárd forint) összegű beruházásra lesz szükség a célkitűzések eléréséhez. Ennek elősegítése érdekében a bizottság egyértelmű és támogató jellegű jogi keretet fog biztosítani az energetikával és a környezetvédelemmel kapcsolatos állami támogatásáról szóló iránymutatás és a megújulóenergia-irányelv felülvizsgálata mellett. Segíteni fogja valamennyi releváns pénzügyi alap mozgósítását, valamint meg fogja erősíteni az ellátási láncot a gyártási kapacitás és a kikötői infrastruktúra fejlesztése mellett – tették hozzá.

Ajánlott tartalom

Drónok az építőiparban – A jövő elkezdődött

A dróntechnológia robbanásszerű fejlődése alapjaiban rengeti meg az építőipart; ez a folyamat korántsem a távoli jövő zenéje, hanem a kézzelfogható jelen. Míg néhány éve ezeket az eszközöket csupán drága játékszereknek vagy a marketing látványos kiegészítőinek tekintették, mára a kivitelezés, a felmérés és a tervezés elengedhetetlen műszereivé váltak. A pilóta nélküli légi járművek (UAV) alkalmazása drasztikusan növeli a hatékonyságot, jelentősen csökkenti a költségeket, és olyan adatpontosságot garantál, amelyre a hagyományos geodéziai módszerekkel aligha, vagy csak sokkal lassabban lenne lehetőség.