Vajon melyik az a 4 energiafüggetlen ország?

Miközben két tudós, Mark Z. Jacobson a Stanfordról és Mark A. Delucchi, az UC-Davis kutatója 2011-ben azt állította nagy figyelmet kapott tanulmányukban, hogy a világ energetikai fordulata a következő 20-40 évben pusztán a jelenlegi technológiákkal is megvalósítható, négy ország is úgy gondolta, nem vacakolnak tovább.

Nyilatkozatok és állásfoglalások helyett az elmúlt években annyira rámozdultak a megújulók hasznosítására, hogy mára lényegében be is fejezték az átállást. Kettő európai és kettő az amerikai kontinensen fekvő ország mostanra lényegében megvalósította a megújuló energiákra való átállást. Igaz, némelyik ezek közül nemrég még importra szorult abból, és a közellátáshoz kapcsolódó környezetbarát energiatermelés nem jelenti azt sem, hogy a hagyományos üzemű autókat is kivonták a forgalomból, ám ez mégis fontos eredmény a világ energetikai fordulatában.

A világ modern csodáinak egyike és 1 milliárd dollár

Tavaly szeptemberben úgy számolták a szakértők, hogy a közép-amerikai Costa Ricát nagyjából 150 nap választja el attól, hogy energiatermelését teljes egészében a megújulókra állítsa át 1 éves viszonylatban. Ez azóta megtörtént: míg 2015-ben az év 365 napjából 65 napon még szükség volt a hagyományos hordozókra, mostanra Costa Rica energiatermelése teljes egészében környezetbarát alapokon nyugszik. Ehhez az eredményhez persze következetesen érvényesített politikai akarat is kellett: 2014-ben a jogalkotók elfogadták azt a csomagot, amelynek alapján bővítik az ország geotermikus energiájának hasznosítását, és mintegy 1 milliárd dollár értékű befektetést hajtanak végre a szektorban.

Costa Ricában ugyanis nemcsak a hidroenergiát, hanem a föld mélyének hőjét is remekül hasznosítják. Napjainkra a Costa Rica-i ellátórendszer lényegében teljes egészében átállt a megújulókra, az ország tisztaenergia iránti elkötelezettsége pedig szilárdnak látszik. Tennivaló azért még ott is lesz bőven: miközben a duzzasztók és a geotermikus erőművek stabilan szolgáltatják az ország energiáját, az utakon nagyjából kétmillió, főként hagyományos benzinüzemű autó fut. A Magyarországnál nagyjából négyszer nagyobb, dél-amerikai Paraguay szintén a hidroenergiával ért célba. Igaz, ezt tulajdonképpen a brazil szomszédoknak köszönheti. Ahogy az Origo megírta, Brazíliában erőltetett menetben húzzák fel a hatalmas hozamú folyamokra az újabb és újabb duzzasztókat, nem kímélve sem a közvetlen környezetet, sem pedig a klímát. A braziloknak a Parána folyóra, a két ország határára épített Itaipu nevű erőműve szolgáltatja ugyanis

Paraguay villamosenergia-szükségletének 100 százalékát, úgy, hogy a gigantikus építmény még hazafele is termel. A majd 13 millió köbméter betont tartalmazó, közel 200 méter magas kolosszust egy amerikai mérnökökből álló társaság a modern világ egyik csodájának javasolta. Az erőmű 18 turbinája egyenként több száz megawatt villamos energia termelésére képes, ennek egy része tehát a határ túlsó oldalán hasznosul.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Áramot termel és árnyékot ad: miért választják egyre többen a napelemes parkolótetőket?

Még közel sem olyan sok tetőn jelentek meg napelemek itthon, mint tőlünk nyugatabbra, de máris itt egy másik remek lehetőség. Napelem ugyanis máshová is kerülhet, mint családi házak vagy középületek tetejére.