Vajon melyik az a 4 energiafüggetlen ország?

Miközben két tudós, Mark Z. Jacobson a Stanfordról és Mark A. Delucchi, az UC-Davis kutatója 2011-ben azt állította nagy figyelmet kapott tanulmányukban, hogy a világ energetikai fordulata a következő 20-40 évben pusztán a jelenlegi technológiákkal is megvalósítható, négy ország is úgy gondolta, nem vacakolnak tovább.

Nyilatkozatok és állásfoglalások helyett az elmúlt években annyira rámozdultak a megújulók hasznosítására, hogy mára lényegében be is fejezték az átállást. Kettő európai és kettő az amerikai kontinensen fekvő ország mostanra lényegében megvalósította a megújuló energiákra való átállást. Igaz, némelyik ezek közül nemrég még importra szorult abból, és a közellátáshoz kapcsolódó környezetbarát energiatermelés nem jelenti azt sem, hogy a hagyományos üzemű autókat is kivonták a forgalomból, ám ez mégis fontos eredmény a világ energetikai fordulatában.

A világ modern csodáinak egyike és 1 milliárd dollár

Tavaly szeptemberben úgy számolták a szakértők, hogy a közép-amerikai Costa Ricát nagyjából 150 nap választja el attól, hogy energiatermelését teljes egészében a megújulókra állítsa át 1 éves viszonylatban. Ez azóta megtörtént: míg 2015-ben az év 365 napjából 65 napon még szükség volt a hagyományos hordozókra, mostanra Costa Rica energiatermelése teljes egészében környezetbarát alapokon nyugszik. Ehhez az eredményhez persze következetesen érvényesített politikai akarat is kellett: 2014-ben a jogalkotók elfogadták azt a csomagot, amelynek alapján bővítik az ország geotermikus energiájának hasznosítását, és mintegy 1 milliárd dollár értékű befektetést hajtanak végre a szektorban.

Costa Ricában ugyanis nemcsak a hidroenergiát, hanem a föld mélyének hőjét is remekül hasznosítják. Napjainkra a Costa Rica-i ellátórendszer lényegében teljes egészében átállt a megújulókra, az ország tisztaenergia iránti elkötelezettsége pedig szilárdnak látszik. Tennivaló azért még ott is lesz bőven: miközben a duzzasztók és a geotermikus erőművek stabilan szolgáltatják az ország energiáját, az utakon nagyjából kétmillió, főként hagyományos benzinüzemű autó fut. A Magyarországnál nagyjából négyszer nagyobb, dél-amerikai Paraguay szintén a hidroenergiával ért célba. Igaz, ezt tulajdonképpen a brazil szomszédoknak köszönheti. Ahogy az Origo megírta, Brazíliában erőltetett menetben húzzák fel a hatalmas hozamú folyamokra az újabb és újabb duzzasztókat, nem kímélve sem a közvetlen környezetet, sem pedig a klímát. A braziloknak a Parána folyóra, a két ország határára épített Itaipu nevű erőműve szolgáltatja ugyanis

Paraguay villamosenergia-szükségletének 100 százalékát, úgy, hogy a gigantikus építmény még hazafele is termel. A majd 13 millió köbméter betont tartalmazó, közel 200 méter magas kolosszust egy amerikai mérnökökből álló társaság a modern világ egyik csodájának javasolta. Az erőmű 18 turbinája egyenként több száz megawatt villamos energia termelésére képes, ennek egy része tehát a határ túlsó oldalán hasznosul.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Energiatakarékosság új-generációs típusházzal

Szinte az összes, az ÉMI szentendrei Nemzeti Mintaházparkjába tervezett 9 bemutató épület kivitelezése elindult 2024 október közepén. Ezek között a Leier Rába típusháza lesz az egyetlen olyan ház, amely nem könnyűszerkezetes technológiával épül, és amely a tervek szerint 2025. márciusára el is készül.