Vállalati felelősség a vízhasználatban

Mértékadó becslések szerint 2030-ra az emberiség vízigénye 40%-kal fogja meghaladni a rendelkezésre álló mennyiséget.

A jövőben a vízért folyó versenyfutás válhat a gazdaság számára a szűk keresztmetszetté. Mindezt annak ismeretében kell kezelni, hogy már ma is több mint 900 millió ember számára nincs elérhető egészséges ivóvíz, és 2,7 milliárd azoknak a száma, akiknek nélkülözni kell az alapvető vízhez köthető közműveket. A WWF Magyarország Felelős Vállalati Vízhasználatról szóló konferenciáján tegnap a hazai vállalatvezetők figyelmét hívta fel a vízhasználatból származó kockázatokra.  A WWF évtizedek óta épít természetvédelmi munkájában a vállalati partnerségekre, mert úgy gondolja, hogy a gazdasági szereplők mindennapi üzleti döntéseibe is be kell építeni az élővilág és a természeti erőforrások védelmét. A vízkészletekre nehezedő nyomás a gazdasági szektor számára kockázatokat hordoz, de ezeket a kockázatokat még kevés vállalat ismerte fel. A WWF szerint ezeket a vállalati stratégiai irányítás szintjén lenne indokolt figyelembe venni. A vállalatok víz-stratégiájának hiánya betudható annak, hogy a cégek kevés támpontot találnak ennek elkészítéséhez, azonban ennél súlyosabb probléma, hogy a vízre nem tekintenek szűkös erőforrásként. 

A fenyegető túlhasználat csökkentése és a közös cselekvési irányok megtalálása érdekében a WWF stratégiai együttműködést alakított ki globális szinten több nagyvállalattal. A magyar cégek számára is üzleti előnyökkel járna, ha jobban átlátnák működésük vízzel kapcsolatos kockázatait. Ehhez nyújt segítséget a WWF és a DEG Német Fejlesztési és Befektetési Bank által közösen kifejlesztett, ingyenes on-line szoftver, a Water Risk Filter. Az új alkalmazás egy online kérdőív segítségével számszerűsíti a beszállítói láncból fakadó vízkockázatokat, értékeli a termelés és az üzemelés vízigényét, alkalmas a befektetési portfóliók elemzésére, továbbá gyakorlati segítséget nyújt az azonosított kockázatok mérséklésére.  „Az interneten elérhető szoftver és a terepen megismerhető példák bizonyítják, hogy a megoldás lehetősége a kezünkben van. A kívánt helyen és időben rendelkezésre álló víz mennyisége ugyanis befolyásolható a vízgazdálkodási rendszerek átalakításával, a természeti adottságok bölcsebb használatával, ami a természetes vízmegtartó területek, az árterek és a vizes élőhelyek helyreállítását jelenti.” – fogalmazott Fáth Ákos, a WWF Magyarország megbízott igazgatója. 

A használati oldalt elsősorban a fogyasztói igények, illetve az ipari és mezőgazdasági termelési módok határozzák meg, amelyek szintén alakíthatók. A vízhasználat módjainak innovatív átalakításával, a víztakarékosabb termelési technológiák bevezetésével, vagy például a vízigényes ágazatok vízbő területekre történő koncentrálásával csökkenthető a vízkészletekre nehezedő nyomás. „A legfontosabb, hogy a vízhasználók megértsék, hogy a víz az egyik legértékesebb és korántsem korlátlanul rendelkezésre álló erőforrásunk, ami bár köztulajdon, a megóvása csak mindannyiunk egyéni felelősségvállalásával lehetséges.”- értékelt Fáth Ákos a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programjának a támogatásával megrendezett eseményen.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.