Változatlan a jéghelyzet a Dunán és a Tiszán, a vízügyi szolgálat folyamatosan készenlétben van - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hétfőn az MTI-vel.

Változatlan a magyarországi folyók jéghelyzete

Változatlan a jéghelyzet a Dunán és a Tiszán, a vízügyi szolgálat folyamatosan készenlétben van - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hétfőn az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a hétvégéhez képest változatlan a magyarországi folyók jéghelyzete. A Duna továbbra is erősen zajlik, csak a bősi tározótér felett van összefüggő álló jég mintegy 17 kilométer hosszan. A Tisza teljes hazai szakaszán kisebb megszakításokkal áll a jég, a helyzet nem igényel beavatkozást. A két folyón a jeges árvíz elleni védekezést összesen 13 jégtörő hajó biztosítja, köztük az a négy is, amely szombaton, illetve vasárnap kezdte meg munkáját a déli határ alatti szerb-horvát közös Duna-szakaszon – olvasható a közleményben. Az OVF korábban közölte, azért volt szükség a jégtörők országhatáron kívüli bevetésére, hogy elkerüljék a jégtorlaszok vagy jégdugók kialakulását. A déli országhatár és Vukovár közötti mintegy száz kilométeres szakaszon több, jégdugó kialakulására alkalmas hely van; a jégtorlaszok által felduzzasztott víztömeg a szerb és a horvát mellett magyar területeket fenyegetne jeges árvízzel.
A hajók a jégtörést a Magyarországon elrendelt harmadfokú készültség keretében, magyar irányítás alatt végzik – tették hozzá.

A héten enyhülés kezdődik, és a hét végére az átlagoshoz közeli hőmérsékletek lesznek jellemzők. Mérséklődnek az éjszakai fagyok, és a nappali órákban a vízgyűjtők déli és nyugati térségeiben már fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet. Emiatt azonban nem kell nagyobb mértékű olvadásra számítani, mert a magasan fekvő vízgyűjtő területek felmelegedéséhez hosszabb ideig nulla Celsius-fok fölötti hőmérsékletre lenne szükség – írták az OVF szakemberei.

Ajánlott tartalom

Ébreszd fel a talajt: természetes megoldások a jobb termékenységért

A talaj mikrobái, a humuszréteg és a megfelelő tápanyag-háztartás együttesen határozzák meg, hogy talajod mennyire képes “felébredni”, azaz mennyire lesz életteli és termékeny. Az elmúlt évtizedekben a fenntartható mezőgazdaság iránti igény növekedésével egyre nagyobb reflektorfénybe kerülnek azok a természetes megoldások, amelyek nemcsak a hozamot, de a talaj hosszú távú egészségét is szolgálják.