Van jobb cement a megszokottnál?

Egy tonna cement legyártása miatt egy tonna üvegházgáz kerül a levegőbe. Több kutatócsoport dolgozik zöldebb cementek előállításán. Valószínűleg a régi római cement a jó megoldás, de csak akkor, ha többet tudunk meg a mesterséges kőről, közismert nevén a betonról.

Ha mind Budapestre zúdítanánk azt a 3,4 milliárd tonna cementet, amit várhatóan 2013-ban előállítunk a Földön, a fővárost mintegy másfél méter vastagon borítaná be. Jövőre még vastagabb lenne ez a réteg, mert a feltörekvő államokban, Indiában és Kínában a rengeteg építkezés miatt hatalmas az igény a cementre. Ezért nagyon nem mindegy, hogy a gyártása miatt mennyi üvegházhatású szén-dioxid kerül a légkörbe. A leginkább elterjedt – szakkifejezéssel portland – cement porrá őrölt mészkő hevítésével készül, kevés ásványi anyag, például agyag hozzáadásával. Az égetőkemencék 1500 Celsius-fokon működnek. Egy tonna cement legyártása szinte egy tonna szén-dioxid kibocsátásával jár a magas hőfok miatt. Ha ezt beszorozzuk az évi többmilliárd tonnás termeléssel, azt kapjuk, hogy az emberiség üvegházgáz-kibocsátásának 5 százalékáért a cementgyárak a felelősek.
Hogyan lehetne visszafogni ezt az óriási környezetterhelést? A válasz nem könnyű, mert a cement és a beton viselkedése az anyagtudományok legbonyolultabb feladványai közé tartozik. “Élénk vita zajlik arról, hogy pontosan mi is történik akkor, amikor a cement vízzel elegyedik. Szinte vallásháborúról beszélhetünk a szakmán belül, akkorák az eltérések a különböző felfogások között” – mondta Kenneth Snyder, az amerikai kormány szabványügyi és technológiai hivatalának (NIST) építőanyag-szakértője a Nature-nek.

Az öt legnagyobb cementgyártó közül háromnak a központja van az EU-ban: a Lafarge-é Franciaországban, a HeidelbergCementé Németországban és az Italcementié Olaszországban. (A negyedik legnagyobb gyártó a svájci Holcim, az ötödik a mexikói Cemex.) A cementgyártásra vonatkozó környezetvédelmi előírások egyre  szigorodnak. Az iparág szereplőinek az Európai Unióban meg kell vásárolniuk a szén-dioxid-kibocsátás jogát, így érdekükben áll csökkenteni a CO2 mennyiségét. Amerikai és kanadai gyártók a Massachusetts Institute of Technologyn, az USA legjobb műszaki egyetemén alapítottak kutatóközpontot a cement vizsgálatára. A CSHub legfrissebb eredményeit a Nature csütörtöki száma ismerteti.

Miért szilárdul meg a beton?
A problémák már az alapanyagoknál kezdődnek. A mészkő és az agyag számos szennyeződést tartalmaz, amikor úgynevezett nyerslisztté őrölve az égetőkemencébe kerül. 1500 Celsius-fokos hőmérsékleten számos, nem kellően ismert reakció zajlik le, miközben az anyag képlékennyé válik, majd golyókká áll össze (ezt a granulátumot hívják klinkernek).

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Januárig pályázhat az 5 milliós napelemes ingyenpénzre

A Napenergia Plusz Program pályázói számára január 15-ig van lehetőség a támogatási kérelmek benyújtására, így érdemes mielőbb befejezni a folyamatot.