Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Az új mélytengeri hőforrások felfedezése különleges jelentőséggel bír, mivel az intenzív keresés ellenére eddig nem kerültek elő ezen a vidéken.
A brémai MARUM tengerkutató-intézet és a szintén brémai Max Planck Tengeri Mikrobiológiai Intézet kutatói a Meteor nevű kutatóhajó újszerű szonárjával fedezték fel a hőforrásokat. Az új műszer a tengerfenékig érő vízoszlop eddigi legpontosabb képi ábrázolását tette lehetővé, így lettek figyelmesek a kutatók egy buborékcsóvára. Egy távirányítású tengeralattjáróval ezt követően bizonyosságot szereztek a hőforrások és a Közép-Atlanti hátságon rájuk jellemző állatfajok jelenlétéről.
Az új források felfedezése óta a tengerkutatók folyamatosan fésülik át a területet a szonárral. Meglepetésükre eddig legalább öt további helyszínen bukkantak buborékcsóvákra. Egyesek még kívül is esnek a vulkáni aktivitás területén. Ilyen helyekről eddig nem mutattak ki hidrotermális aktivitást.
Az eredmények arra utalnak, hogy az eddig feltételezettnél sokkal több ilyen kis, aktív hely létezik a Közép-Atlanti hátság mentén – fejtette ki Nicole Dubilier, az expedíció tudományos vezetője a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint. Ez magyarázatot adhat egy eddig megválaszolatlan kérdésre: hogyan mozognak az állatok az egymástól gyakran több száz vagy több ezer kilométerre fekvő nagy hőforrásmezők között? Valószínűsíthető, hogy ezeket a kisebb aktív zónákat használják ugródeszkaként.
Az atlanti hőforrások felkutatásában harminc német és francia tengerkutató vesz részt a német Meteor fedélzetén. Az expedíció egyik célja választ találni arra, hogy miért bocsátanak ki az Azori-szigetekhez közel eső Merez Gwen víz alatti vulkán hőforrásai ilyen sok üvegházhatású metánt. A kutatás másik fő tárgya a hőforrásoknál élő mélytengeri kagylók, amelyeket kopoltyúikban élő szimbionta baktériumok táplálnak.
