Városnyi energiát fogyasztanak az adatközpontok

A teljes IT-szektorban hozhat változásokat az az egyre több oldalról megerősített igény, hogy az adatközpontok csökkentsék már most hatalmas, de így is rohamosan növekvő energiafelhasználásukat.

A The New York Times szerint egyébként a digitális raktárak világszerte harmincmilliárd watt energiát használnak fel, ami nagyjából harminc atomerőmű kibocsátásával egyenértékű, miközben egy adatközpont áramfogyasztása egy közepes méretű városénak felel meg. A legnagyobb felhasználó természetesen az Egyesült Államok 25-30 százalékos részesedéssel. Rengeteg kritikát kaptak az elmúlt hónapokban az adatközpontokat működtető, illetve használó vállalatok amiatt, hogy rendkívül pazarlóan bánnak az energiával. A The New York Times a közelmúltban tett közzé egy, egyéves kutatómunkával készült tényfeltáró cikket, amelyben igen hosszan ostorozta a szektor – az írás szerint rendkívül sokat titkolózó – szereplőit. A lap fő kritikája az volt, hogy az online cégek a kereslettől függetlenül, lényegében folyamatosan maximális kapacitáson működtetik adatközpontjaikat, annak érdekében, hogy a felhasználók már a kattintás pillanatában hozzáférjenek a kívánt dokumentumokhoz, állományokhoz. Ennek eredményeként az ilyen létesítmények nagyjából tízszer annyi energiát használnak fel, mint amennyire valójában szükségük lenne.

Egy McKinsey által készített kutatás szerint – amely során 70 adatközpontot és 20 ezer szervert vizsgáltak meg – jelenleg az adatközpontoknál nagyjából az áramfelvétel mindössze 6-12 százaléka köthető számítási folyamatokhoz, (a többi a használaton kívül lévő gépek készenlétben tartására megy el) miközben ez az arány elméletileg akár a 96 százalékot is meghaladhatná. A felmérés tanulsága alapján bár a hasznos fogyasztás természetesen vállalatonként igen eltérő, a 25 százalékot rendkívül ritkán éri el. A The New York Times szerint egyébként a digitális raktárak világszerte harmincmilliárd watt energiát használnak fel, ami nagyjából harminc atomerőmű kibocsátásával egyenértékű, miközben egy adatközpont áramfogyasztása egy közepes méretű városénak felel meg. A legnagyobb felhasználó természetesen az Egyesült Államok 25-30 százalékos részesedéssel, míg az egyes vállalatok közül a lap szerint a Google ilyen létesítményei 300, a Facebook központjai pedig 60 millió wattot fogyasztanak. Bár az amerikai lap következtetései nem sok jóval kecsegtetnek, s az adatközpontok energiafogyasztásának és pazarlásának további dinamikus növekedését vetítik előre, ezzel számos szakértő nem ért egyet. Sőt, több ágazati elemző szerint a következő években a teljes IT-szektor egyik legnagyobb kihívása lehet a digitális raktárak energiafelhasználásnak optimalizálása.

A szakemberek többségének ilyen irányú vélekedését az adatközpontok szerepének átalakulásával magyarázza. Miközben ugyanis korábban elsősorban a végső felhasználóknak különböző szolgáltatásokat nyújtó, online cégek bővülése hajtotta a tárolási kapacitások gyarapodását, addig a közelmúltban megerősödött a felhő alapú szolgáltatások egy másik ága, amelynek a kiadások lefaragására törekvő vállalatok az elsődleges célcsoportja, s amely esetében így már az energiafogyasztás is meghatározó szerepet kaphat. Mivel a cloud computing jelenlegi, vállalati térnyerésének részben épp a gazdasági válság nyomán kialakult költségcsökkentő programok adtak hatalmas lökést, a vevők részéről logikus elvárásnak tűnik, hogy a szolgáltatók minél hatékonyabban működjenek, s ez alól természetesen az adatközpontok sem képezhetnek kivételt. Ezzel az állásponttal ért egyet Szabó Gábor, a T-Systems Magyarország adatközponti infrastruktúráért felelős vezetője is, aki szerint mivel az adat villamos energiából táplálkozik, így az adatközpont lényege az energia-adat transzfer minél hatékonyabb biztosítása. A szakember úgy véli, hogy a világ nagy internet-alapú vállalatait is ez a felismerés veheti rá arra, hogy a villamos energia előállításával együttes vertikálisan integrált adaterőművekben gondolkozzanak. Hazánk versenyképessége ugyan földrajzi viszonyaink miatt a globális versenyben korlátozott, azonban a kiváló távközlési kapcsolatok, és az iparági szakértelem lehetővé teszi, hogy a regionális versenyben élen járjunk.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Több mint 700 millió forintos beruházással új napelemparkkal bővül a Nestlé szerencsi gyára

Több mint 700 millió forintos beruházással bővül új, 1,5 gigawatt éves teljesítményű napelemparkkal a Nestlé szerencsi gyára a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) támogatásával - közölte a vállalat pénteken az MTI-vel.