Áder János a klímaváltozásról, az energiaválságról és az unió szankciós politikájáról

Áder János a klímaváltozásról, az unió szankciós politikájáról is beszélt abban a pénteken megjelent interjúban, amit a Vas Népének adott. A volt köztársasági elnök az általa alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány programsorozatának keretében a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban tartott előadást Szombathelyen.

Előadása témájához kapcsolódva Áder János hangsúlyozta: a jövő mérnökeinek olyan kérdésekre kell megoldást találniuk, mint például az energiatárolás. “Az egész világon keresik a megoldást arra, hogy a nap- és a szélerőművekben megtermelt áramot hogyan tudjuk hosszú távon, költséghatékony és környezetbarát módon elraktározni. Leegyszerűsítve: a nyáron keletkezett, de akkor fel nem használt napenergiát miként tudjuk használni télen. Ha ezt valaki megoldja, szerintem nem egy, hanem mindjárt két Nobel-díjat is kaphat” – jelentette ki. Megjegyezte: ha agrármérnök lesz valaki, akkor azon dolgozhat, miként tud szárazságtűrő növényeket nemesíteni, hogy az aszály kevesebb kárt okozzon, ha pedig orvos szeretne lenni, új betegségek diagnosztizálását kell megtanulnia, vagy éppen olyanokat, amelyek már eltűntek, de visszatérnek. Ha pedig építőmérnök lesz, számára az a kérdés, hogyan tud olyan okos- vagy passzív házakat tervezni költségbarát módon, amiknek minél kisebb az energiafogyasztása, közlekedésnél pedig nagy kihívás a káros anyag kibocsátásának csökkentése úgy, hogy közben a komfortunk is megmaradjon – folytatta.

A volt államfő a vízgazdálkodással, vízvédelemmel kapcsolatos kérdésre válaszolva az interjúban úgy fogalmazott: Magyarország ugyan “látszólag vízben gazdag ország”, de sokan nem tudják, hogy a hazai vizek kilencven százaléka külföldről érkezik, vagyis “kiszolgáltatottak vagyunk”. “Ma a világban a szemünk láttára bontakozik ki a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz drámája. A szélsőségessé váló klíma miatt a Kárpát-medencében is egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás. Csökkenhet az éves csapadékmennyiség, az eloszlása is változik, az intenzitása pedig nő.” Éppen ezért nagy szükség lesz vízügyi szakemberekre, akiknek Magyarországon egyszerre kell felkészülni a rekordárvizek és a rekordaszály elleni védekezésre – mondta. “Évekkel ezelőtt elindítottunk egy ösztöndíjprogramot a budapesti műszaki egyetemmel karöltve. Ezt már kiterjesztettük a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre is. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál most már lassan a százat is eléri azoknak a fiataloknak a száma, akik pályázat útján ösztöndíjat kaptak. A Fontus elnevezésű vízügyi és környezetvédelmi hallgatói ösztöndíjat ezekben a napokban is hirdetjük, október 15-ig lehet rá pályázni” – mondta.

A mezőgazdaságról és az aszálykárokról a volt köztársasági elnök úgy fogalmazott: voltak aszályok az elmúlt száz évben is, de idén rekordmértékű a szárazság. Hozzáfűzte: az Egyesült Államoktól Kínáig, Afrikától Európáig majdnem mindenki szenved az aszály következményeitől, a globális folyamatoknak az egész világra kiható hatásai vannak, a Föld minden pontján emelkednek az energia- és élelmiszerárak. Az aszály miatt hiányzik az állatoknak szükséges takarmány-alapanyag is, így a tej és a hús ára is emelkedik majd. Ahol mindez társadalmi feszültséget jelenthet, az inkább Afrika; annak is az a része – Etiópia, Szomália és Kenya -, ahol évek óta tartó aszály van. Ha ott nem kapnak élelmiszersegélyt rövid időn belül, több millió ember halhat éhen – figyelmeztetett a volt államfő. Áder János a Vas megyei napilapnak adott interjúban az orosz-ukrán háborúról szólva kijelentette: mindenki érdeke a mielőbbi békekötés. “Ha felek legalább a fegyverszünetig eljutnának, majd leülnének a béketárgyaláshoz, az lehetőséget biztosítana arra, hogy az Európai Unió átgondolja a szankciós politikáját, és hogy az orosz gáz ismét a kellő mennyiségben érkezzen Európába, a gáz és az áram ára pedig csökkenni tudna” – mondta.

Arról, hogy az energiaválság okán a korábbinál több fát vágnak ki itthon, azt mondta: Magyarországon az erdőállomány 405 millió köbméter. Ennek az éves növekménye 13 millió köbméter, ebből minden évben 6 millió köbmétert használtunk fel, most pedig – ha szükség lesz rá – 7 millió köbmétert. Az “erdőtőkét” nem bántjuk, csak az éves kamatból az eddiginél valamivel többet használunk fel, a kivágások zömében az akácosokat érintik, az őstölgyesek, az ősfás és védett területek nincsenek veszélyben. Október 5-én lesz egy árverés a Nagyházi Galéria segítségével: több mint kétszáz olyan ajándéktárgyat “bocsátunk licitre, amiket államfőként kaptam, vagy feleségemmel közösen”. A tárgyakból pénteken (szeptember 23.) nyílik meg egy kiállítás Budapesten. “Reméljük, hogy a nagylelkű adakozók bőven a kikiáltási ár fölött vásárolják meg a tárgyakat, így az ebből befolyó pénzt is a gyerekek támogatására tudjuk fordítani.” Az ajándékok egyébként az interneten is megtekinthetők, és online is lehet majd licitálni.  A feleségével a Covid-árvák érdekében létrehozott Regőczi Alapítványról szólva Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy az érintett gyerekek száma megháromszorozódott, ezért folyamatosan keresik az új szponzorokat.

 

mti

Ajánlott tartalom

A németek több mint kétharmada spórol a fűtéssel

A németországi háztartások több mint kétharmada kevesebbet fűt az idén, mint tavaly - mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés.