Vége a gleccserturizmusnak Északnyugat-Kínában

Véget vetettek a gleccserturizmusnak az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm területen a székváros, Urumcsi vízellátására és környezetvédelmi szempontokra tekintettel – jelentette a kínai állami média helyi forrásból.

A város 2006-ban már egyszer megtiltotta gleccserek látogatását, de a rendelkezésnek nem szereztek érvényt, azóta is turistacsoportok keresték fel e területeket, a környéken több mit egy tucatnyi pásztorcsalád kínál segítséget a természeti látványosságok megközelítéséhez.

A gleccserturizmusra utazási irodák is szakosodtak, az elmúlt 12 évben egymilliárd jüan, vagyis több mint 41 milliárd forint bevételük származott belőle – közölte a Hszinhua hírügynökséggel Li csi-tung, a regionális turisztikai hivatal illetékese.

Az új szabályok szerint a gleccsereket csakis megfelelő távolságból lehet majd ezután megtekinteni, nem lesz szabad mászni rajtuk.

Statisztikai adatok szerint a térségben az elmúlt 50 évben tízévente 0,33-0,39 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, ami csaknem háromszorosa a globális felmelegedés átlagának.

Kínában 46 ezer 377 gleccsert tartanak nyilván, ezeknek csaknem 47 százaléka, 18 ezer 311 található Hszincsiangban. Az éghajlatváltozás, a legeltetés, a bányászat és a turizmus felgyorsította a gleccserek fogyását, aminek következtében helyenként vízhiány lépett fel.

A 948 négyzetkilométeres védelmi övezetben már mindennemű bányászatot leállítottak, a közeli autópályán a közlekedést korlátozták, a vadon élő gyógynövények gyűjtését megtiltották.

A gleccserek olvadékvizei Hszincsiang felszíni vizeinek körülbelül a 25-30 százalékát alkotják, ezért a felgyorsuló olvadás katasztrofális hatással lenne a régióra – áll a Kínai Tudományos Akadémia Tiensan-hegyi Gleccsermegfigyelő Állomásának tanulmányában.

Azt is megállapították, hogy a Tiensan-hegység gleccserei az elmúlt három évtizedben 15-30 százalékkal összehúzódtak. A folyamat eredményeként a szakemberek becslése szerint várhatóan a következő 20 évben ez az arány 60 százalék lesz, míg fél évszázad múltán 80-90-százalékos lesz a fogyás.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.