Akkor miért nem tettük, kérdezhetnénk. Talán nem volt itt az ideje. Természetesen ez nagyon rossz válasz, de sajnos az ember nem tökéletes, így egy-egy találmánynak vagy megoldásnak sok esetben akár évtizedekig is várnia kell ahhoz, hogy rendszerbe állítható legyen, írja az utajovobe.eu. (Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a citrusféléket pl. felfedezésük után csak jó 150 évvel alkalmazták brit hadihajókon a skorbut ellen. Mi történt addig? Meghalt pár tízezer tengerész.) A nürnbergi öko-találmányi verseny ez évi egyik aranyérmese egy maláj termék: a növényi rostanyagokból előállított, lebomló, újrahasznosítható és nem utolsó sorban olcsó csomagoló fólia. A Malajziai Sains Egyetem zöld technológiával foglalkozó kutatói úgy tűnik, választ találtak a nem lebomló műanyag használatából származó globális környezetvédelmi problémára. Az idei nürnbergi ’Zöld Találmányok Nemzetközi Versenyén’ a kutatókat a csúszós banánhéj, a kemény jackfruit héja és a szőrős rambután segítette az aranyéremhez. A csomagolótechnológiában használt poliészter helyettesítésére a gyümölcsök héját használta Professzor Dr. Hanafi Ismail, hogy egy újfajta lebomló műanyagot állítson elő. Hanafi szerint a magas karbohidrát és protein tartalma miatt e három gyümölcs héja alkalmas a műanyag előállítására, míg a rostos héjú gyümölcsök már nem felelnének meg a feladatra. Az Enviroplast, ismertebb nevén zöld műanyag, alternatívát nyújt a ma használt kőolaj alapú, számos megoldatlan környezetterhelési problémát okozó műanyagok előállításának kiváltására. Professzor Hanafi Ismail szerint a környezetrombolás és a szmog jelensége is összefüggésbe hozható a nem lebomló műanyaggal.
„A műanyag az egyik legnagyobb környezetkárosító szükségleti cikk. A kereskedelemben forgalmazott legtöbb műanyag szintetikus anyagból készül, ami nagyon megnehezíti a lebomlás folyamatát” – nyilatkozta professzor Hanafi, hozzátéve, eddig a lebomló műanyagok mindössze 2%-át sikerült újrahasznosítani, mert az eljárás nagyon drága volt. A zöld műanyagban rejlő lehetőség viszont képes legyőzni a környezetterhelési problémákat. A kutatás során a környezetvédelem mellett a tartósság szempontja is fontos kritériumot jelentett. A gyümölcsökből előállított műanyag erősségében és szakítószilárdságában például felveszi a versenyt a textil erősségével is és egy két évig is használható. „Forgalmaznak már lebomló műanyagot, de általában ezek drágábbak és nem tartósak. A gyártási költség körülbelül 10 %-al több, mint a zöld műanyagé” – mondta Hanafi professzor. Az ő eljárása sokkal költséghatékonyabb, mint a nádcukorból vagy a kukoricahéjból előállított lebomló műanyag előállítása. A malajziai egyetem csapatának fejlesztése újrafelhasználható és természetes környezetben 3 – 6 hónapon belül lebomlik, ellenben a poliészter alapú műanyaggal, melynek a lebomlási ideje 100 év is lehet.