Vége a műanyag zacskónak, csomagolásnak?

Végülis a kérdésre kezdetek óta megvolt a válasz. Azaz a világszerte többmilliárd dolláros éves környezeti kárt mindig is meg lehetett volna szüntetni, ha a műanyag zacskó és csomagolás kiváltható lett volna olcsóbb és könnyen lebomló természetes anyagokkal.

Akkor miért nem tettük, kérdezhetnénk. Talán nem volt itt az ideje. Természetesen ez nagyon rossz válasz, de sajnos az ember nem tökéletes, így egy-egy találmánynak vagy megoldásnak sok esetben akár évtizedekig is várnia kell ahhoz, hogy rendszerbe állítható legyen, írja az utajovobe.eu. (Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a citrusféléket pl. felfedezésük után csak jó 150 évvel alkalmazták brit hadihajókon a skorbut ellen. Mi történt addig? Meghalt pár tízezer tengerész.) A nürnbergi öko-találmányi verseny ez évi egyik aranyérmese egy maláj termék: a növényi rostanyagokból előállított, lebomló, újrahasznosítható és nem utolsó sorban olcsó csomagoló fólia. A Malajziai Sains Egyetem zöld technológiával foglalkozó kutatói úgy tűnik, választ találtak a nem lebomló műanyag használatából származó globális környezetvédelmi problémára. Az idei nürnbergi ’Zöld Találmányok Nemzetközi Versenyén’ a kutatókat a csúszós banánhéj, a kemény jackfruit héja és a szőrős rambután segítette az aranyéremhez. A csomagolótechnológiában használt poliészter helyettesítésére a gyümölcsök héját használta Professzor Dr. Hanafi Ismail, hogy egy újfajta lebomló műanyagot állítson elő. Hanafi szerint a magas karbohidrát és protein tartalma miatt e három gyümölcs héja alkalmas a műanyag előállítására, míg a rostos héjú gyümölcsök már nem felelnének meg a feladatra. Az Enviroplast, ismertebb nevén zöld műanyag, alternatívát nyújt a ma használt kőolaj alapú, számos megoldatlan környezetterhelési problémát okozó műanyagok előállításának kiváltására. Professzor Hanafi Ismail szerint a környezetrombolás és a szmog jelensége is összefüggésbe hozható a nem lebomló műanyaggal.

„A műanyag az egyik legnagyobb környezetkárosító szükségleti cikk. A kereskedelemben forgalmazott legtöbb műanyag szintetikus anyagból készül, ami nagyon megnehezíti a lebomlás folyamatát” – nyilatkozta professzor Hanafi, hozzátéve, eddig a lebomló műanyagok mindössze 2%-át sikerült újrahasznosítani, mert az eljárás nagyon drága volt. A zöld műanyagban rejlő lehetőség viszont képes legyőzni a környezetterhelési problémákat. A kutatás során a környezetvédelem mellett a tartósság szempontja is fontos kritériumot jelentett. A gyümölcsökből előállított műanyag erősségében és szakítószilárdságában például felveszi a versenyt a textil erősségével is és egy két évig is használható. „Forgalmaznak már lebomló műanyagot, de általában ezek drágábbak és nem tartósak. A gyártási költség körülbelül 10 %-al több, mint a zöld műanyagé” – mondta Hanafi professzor. Az ő eljárása sokkal költséghatékonyabb, mint a nádcukorból vagy a kukoricahéjból előállított lebomló műanyag előállítása. A malajziai egyetem csapatának fejlesztése újrafelhasználható és természetes környezetben 3 – 6 hónapon belül lebomlik, ellenben a poliészter alapú műanyaggal, melynek a lebomlási ideje 100 év is lehet.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.