A magyar áramtőzsdén is megjelenhet a közeljövőben a negatív ár, ami a régiós piacintegráció optimalizálása mellett csökkentheti a megújuló energiához kapcsolódó többletköltségeket is.

Végre olcsóbb lehet a nap- és szélenergia – jönnek a negatív árak

A magyar áramtőzsdén is megjelenhet a közeljövőben a negatív ár, ami a régiós piacintegráció optimalizálása mellett csökkentheti a megújuló energiához kapcsolódó többletköltségeket is.

A cseh-szlovák-magyar másnapi kereskedésű villamosenergia-piacok idén szeptember elejére tervezett összekapcsolásának eredményeképpen a magyar áramtőzsde, a HUPX releváns (másnapi) piacán is bevezetik majd az úgynevezett negatív árakat – mondta a Napi Gazdaságnak Medveczki Zoltán, a börzét üzemeltető HUPX Zrt. vezérigazgatója, írja a napi.hu. A közös piac létrehozásának jogi szempontból nem előfeltétele a negatív árak bevezetése, ez a kereskedési feltétel azonban elősegítheti az integráció hatékony és optimális működését.

Elszakadtak az árak
Negatív árakat számos nyugat- és közép-európai ország másnapi villamosenergia-piacán használnak: amennyiben a keresleti és kínálati viszonyok alapján kialakuló egyensúlyi ár negatív tartományba esik, az eladó az adott órában hajlandó fizetni azért, hogy megvásárolják tőle az áramot. Azon áramtőzsdék, amelyek nem alkalmaznak negatív árat, pozitív alsó limitár használatára kényszerülnek (ilyen ma a HUPX megawattóránkénti 0,01 eurós limitje is). Az eladói ajánlatok technikai kényszer miatti visszavágása azonban nem optimális, nem megfelelően reprezentálja a piaci helyzetet. Negatív árak mellett gyakorlatilag semmilyen ár mellett nem lesz elutasított ajánlat, ez pedig a HUPX közlése szerint nemcsak, hogy valós piaci árakhoz vezet, hanem megfelelő indikátort is jelenthet a piaci szereplők számára.

Az elmúlt időszakban egyes országspecifikus tényezők (mint például a kínálat hiánya, vagy a balkáni régió közelsége) többször is azt eredményezték, hogy a hazai másnapi kereskedésű villamosenergia-piacon kialakuló árak elszakadtak a környező országokétól. A volatilitást azonban mind a negatív árak bevezetése, mind pedig a megújuló áram tőzsdére terelése is csökkentheti. A negatív árakat a már összekapcsolt nyugat-európai piacokon is alkalmazzák a másnapi kereskedésben, ami az egységes európai villamosenergia-piac 2014-ig tervezett létrehozása szempontjából lehet lényeges, ráadásul a szlovák és a cseh tőzsdén már idén februártól él ez a megoldás. A HUPX-en az alsó limitár mínusz 3 ezer euróra változik majd, de a börze megtartja a második aukció futtatásának lehetőségét is, ha a piaci folyamatok által nem indokolható erősen negatív ár alakulna ki. A HUPX több mint két éve működő másnapi aukciós piacán 50-szer fordult elő, hogy az ajánlatok visszavágásához kellett folyamodni az alsó limitáron, ez az összes kereskedett óra kevesebb, mint 0,32 százalékát jelenti.

Piactisztító hatás
A negatív ár mindemellett piactisztító hatást is jelenthet, hiszen figyelembe veszi, hogy a szereplőknek eltérőek a termeléscsökkentési költségei, azaz csökkenhet az átlagos órák piaci áraiba beépülő kockázati prémium. A negatív árak szempontjából a felhasználók nem számíthatnak jelentős változásra, hiszen ez a feltétel lényegében az egyes órák elszámoló árait meghatározó mechanizmust módosítja. A negatív és alsó limitárak alapvetően a téli időszak jellemzői, szinte kizárólag november és február között fordultak elő, főleg hétköznapokon és a völgyidőszakban. A piacintegráció után várhatóan ennél is kevesebb limitáras eset lesz, egy-egy jelentősebb túlkínálati időszakban azonban több országra is átterjedhet ez a probléma. A megújuló alapon termelt villamosenergia szempontjából lényeges szempont lehet, hogy a szubvenciók miatt ezek árazása némileg elszakadhat a valós piactól, a tőzsdei árakra pedig rugalmatlanul reagálnak. A negatív ár bevezetése azonban az ebből adódó, többi termelőre háruló többletköltséget is mérsékelheti.

Első ránézésre különös, de a negatív ár bevezetése a magyar áramtőzsdére elsősorban a termelők érdekeit szolgálhatja, akiknek jobban megérheti napi termelésük egy részét ilyen áron a piacra vinni, mint leállítani, visszaszabályozni kapacitásaikat – értelmezte Mezősi András, a REKK Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának kutató munkatársa a negatív ár fogalmát. A villamos energia termelésben mind nagyobb részt kitevő – időjárásfüggő, nehezen szabályozható megújuló energiatermelők túlteljesítése esetén a fosszilis, nukleáris alapon termelők óhatatlanul veszteséget szenvednek el, amelyet mérsékelhet a negatív ár intézménye. A nem kötelező átvétel alá tartozó termelők így nem kényszerülnek leállítani az erőművet, és a vonatkozó németországi tapasztalatok szerint a negatív árak mindössze rövid időtartamra lépnek életbe a napon belüli áramkereskedésben. Persze, viszonyítás kérdése, hogy mennyire örömteli/kedvező ez a változás a hagyományos energiahordozókból áramot termelő társaságok számára, hiszen természetszerűleg már a megújulók térnyerése is elsődleges gazdasági érdekeik ellen hatnak. Így gyakran a fosszilis és nukleáris lobbi áll a megújuló energiahordozók egyébként globális előretörésének helyi lassítása mögött – noha a fejlettebb gazdaságokban tapasztaltak szerint hosszabb távon az efféle küzdelemmel szemben kifizetődőbb lehet a zöldebb energiaforrások felé való nyitás.

Ajánlott tartalom

Sikeresen lezárult a zöldenergiáról szóló online konzultáció

Sikeresen zárult a zöldenergiáról szóló online konzultáció - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) vasárnap az MTI-vel.