Egyre több riasztó hír érkezik arról, hogy Földünk egyik legcsodálatosabb természeti kincse, a rengeteg tengeri élőlénynek otthont adó Nagy-korallzátony végveszélybe került az ember környezetszennyező tevékenysége miatt.

Végveszélybe kerültek az óceánok esőerdői

Egyre több riasztó hír érkezik arról, hogy Földünk egyik legcsodálatosabb természeti kincse, a rengeteg tengeri élőlénynek otthont adó Nagy-korallzátony végveszélybe került az ember környezetszennyező tevékenysége miatt.

A korallok kifehéredéseként ismert folyamat szoros összefüggésben áll a tengervíz kemizmusának megváltozásával. A sok igen fenyegető veszély – például a vízszennyezés, az eutrofizáció, a halászat, a bányaipar, valamint a rongálás – közül az egyik, hogy az üvegházhatás következtében az óceánok elsavasodnak és felmelegednek.

Mi is az üvegházhatás?

A Földet légköri burok veszi körül, amely a Napból érkező rövidhullámhú sugárzást átengedi, ezek a sugarak pedig felmelegítik a föld felszínét. A földfelszín infravörös tartományba eső hosszú hullámhosszú hősugárzást bocsájt ki, amely felmelegíti a levegőt, mert ezt elnyelik az atmoszférát alkotó légköri gázok. Ezek közül az úgynevezett üvegház-gázok,mint például a szén-dioxid és a metán növekvő mennyisége jelentik a legfőbb rizikófaktort. (A légkört alkotó gázok, az oxigén, a nitrogén, és az egyéb, kis mennyiségű komponensek nem nyelik el a rövid hullámhosszú sugarakat, ezek így nem a levegőt, hanem a földfelszínt melegítik fel, majd a földfelszín által kibocsájtott infravörös hősugarak melegítik fel az atmoszférát. Az ózon az egyetlen, amelyik elnyeli a hőt, ezért is melegszik fel az ózonréteg 50 km magasan.) A légkör dinamikus egyensúlyban lévő rendszer, mert vannak természetes elnyelők, például az erdők, vagy az óceánok, amelyek kivonják a légkörből a szén-dioxid egy részét.

Egy kis adalék a tengerek kemizmusához

A sok káros anyag kibocsátás miatt óriási mennyiségű szén-dioxid kerül légkörbe, a légkörből pedig beoldódik a tengervízbe. A tenger sok szén-dioxidot elnyel, bizonyos határig erre szükség is van, de ha túl sok oldódik a tengervízbe, felborul az egyensúly. A vizek szén-dioxid tartalmát több biogén (biológiai eredetű, élő szervezetek által kibocsátott) és abiogén tényező növeli, utóbbinál például a légkörből beoldódó szén-dioxid. Az algák, a növényi plankton felhasználják a vízben oldott szén-dioxidot a fotoszintézishez. A szén-dioxid a hőmérséklettől, kémhatástól és számos egyéb hatástól függően különböző formákban lehet jelen a vízben, például karbonát-ionként, melyet a mészvázas állatok – így a korallok is – beépítenek a vázukba. A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Stílus és funkció – Antikolt térkövek a kerttervezésben

A kertek tervezése során a növények telepítésén van a legfőbb hangsúly, de a térkövek jól átgondolt alkalmazása is számtalan lehetőséget nyújthat. Olyan lehetőségeket rejtenek, amelyekkel megújíthatjuk kerti élettereink megjelenését, és egységes stílusban, új funkciókkal bővíthetjük a környezetet.