Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Korábban úgy vélték, hogy a sarkvidéki jég olvadása csak évtizedek múlva okozhat problémákat, de egyre többen állítják, hogy a mostani helyzet is kétségbeejtő.
A borúlátó jóslatok is csak 2016-ra várták, hogy az Északi-sark jege elérje idei, katasztrofális állapotát. Bár a sarkvidék felmelegedése jót tehet a turizmusnak, új nyersanyagforrásokra bukkanhatunk, és új hajózási útvonalak is kialakulhatnak, a jég olvadása hatalmas lökést adhat a globális felmelegedésnek is. Amióta figyelik, az Északi-sark jege még soha nem húzódott vissza annyira, mint idén, és a meglévő réteg is szokatlanul vékony. A NASA a hetvenes évek óta műholdakkal figyeli a jégréteg változásait, és a legfrissebb műholdképek alapján nemrég megállapították, hogy a mostani értékek minimumrekordot mutatnak. 2012-re a jéggel borított terület mérete 3,41 millió négyzetkilométerre csökkent, ami 50 százalékkal alacsonyabb az 1979 és 2000 között mért éves átlagoknál. A sarkvidéki jégréteg vizsgálatával foglalkozó kutatók szerint ez alapvető változásokhoz vezethet. A jégréteg elvékonyodása új, az eddiginél nagyobb lendületet adhat a globális felmelegedésnek, és megváltoztathatja az időjárást. A kutatók úgy vélik, hogy az északi és a déli sarkkör változásai alapvető változásokhoz fognak vezetni; ebben látszólag konszenzus van köztük, legfeljebb a következmények mértékéről és a bekövetkezésük várható idejéről folytatnak vitákat. A jelenség okaként mindannyian a globális felmelegedést nevezték meg.
Erre nem számított senki
Mark Serreze, a coloradói National Snow and Ice Data Center (NSIDC) kutatója úgy látja, a mostani olvadási rekorddal feltérképezetlen területre tévedtünk. A Föld átlaghőmérsékletének növekedése régóta ismert tény, és arra is számítani lehetett, hogy ennek a következményei először az Északi-sark környékén lesznek láthatók, mégis sokakat meglepett a régóta jósolt változások bekövetkezése. Walt Meier, az NSIDC környezetkutató tudósa szerint az utószezon jégolvadása fogja megmutatni, hogy a sarkvidék szárazföldi területének jégrétege valójában mennyire vékony; ha ez a vártnál jobban elvékonyodott, az olvadás akár az utószezonban, ősszel is folytatódhat. A kutatók megállapították, hogy az állandó jégréteg az Északi-sarkon visszahúzódott; ez az a réteg, ami nem olvad el nyaranként. A régió karakterét sokáig ez a jégréteg határozta meg, de ezt mostanra felváltotta az évente megújuló jégtakaró, ami nyaranta elolvad. A sarkköröknek szintén karakteres jellemzője a tengeri jégtakaró: ez összefüggőnek mondható azokban a körzetekben, ahol a tengervíznek legalább 15 százalékát jég borítja. Ennek a területe évről évre változik, de az utóbbi harminc évben drámaian felgyorsult a visszahúzódása.
A teljes cikk itt olvasható.