Véletlenül feltaláltak egy minden eddiginél jobb akkut

Az üzleti működést akár teljesen megbénító DDoS, azaz túlterheléses támadások száma világszerte egyre növekszik, ezért elengedhetetlen a hatékony, akár alkalmazás szintű védelem.

Négyszer hosszabb élettartamú lítium-ion akkumulátorokat köszönhetünk egy kis laboratóiumi balesetnek, amit Wang Csangan és Li Ju követett el. A pekingi Csingua Egyetem és a bostoni MIT kutatói éppen alumínium nanorészecskékkel dolgoztak, ami alapból jól vezetné az áramot, de a rajta kialakuló oxidált réteg jelentősen rontja ezt a képességét.

A kutatók kénsav és titán-oxiszulfát keverékébe áztatták a részecskéket, hogy megszabaduljanak az oxidált külső rétegtől. Ebben az eljárásban a felületre titánoxid rakódik le. Egy adag részecske véletlenül órákkal több ideig a savban maradt, mint amit eredetileg terveztek, és emiatt nemcsak kemény titánoxid réteg képződött rajtuk, hanem egy vékonyabb alumínium réteg is.

A mintát nem dobták a kukába, hanem gyorsan építettek néhány lítium-ion akkut, hogy megnézzék a teljesítményüket. Ötszázszor kisütötték és újratöltötték, és kiderült, hogy ennyi használat után négyszer nagyobb kapacitása maradt, mint a hagyományos, grafit anóddal ellátott lítium-ion akkuknak, amin ugyanezt a kísérletet elvégezték.

A lítium-ion akkuk teljesen átalakították az elektronikus eszközöket, de az élettartamuk véges. A töltési ciklusok sorána grafit anódok kitágulnak és összehúzódnak, és eközben szépen lassan kiszívják a lítiumot az akkuból, és az egy idő után működésképtelenné válik. Az alumínium nanorészecskék alig változtatják az alakjukat, mert a tágulás és összehúzódás az erős titánoxid héjon belül megy végbe.

Most az a kérdés, hogy sikerül-e ipari méretekben előállítani a savban áztatott alumínium nanorészecskéket, hogy elkezdődjön a tartósabb akkuk gyártása.

Ajánlott tartalom

Kevesebb üzemanyagot használtunk az elmúlt hónapokban Magyarországon

Az idei első negyedévben szinte ugyanannyi motorbenzin és 3,1 százalékkal kevesebb gázolaj fogyott Magyarországon, mint tavaly az első három hónapban, az üzemanyagfogyasztás így átlagosan 1,9 százalékkal csökkent - tette közzé honlapján a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) szerdán. A prémium üzemanyagok keresletének emelkedése akadályozta meg a fogyasztás nagyobb visszaesését.