Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Az Európai Parlament petíciós bizottsága a tervezett verespataki aranybánya megnyitásának körülményeit vizsgálta mai rendkívüli ülésén Bukarestben. Eközben százezer aláírással ellátott petíciót adtak be a román parlamentbe a verespataki aranybánya terve ellen folytatott kampány szervezői.
Az Európai Parlament képviselői meghallgatták a romániai beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation társaság vezetőségét, találkoztak a környezetvédelmi engedélyének kiadásáért felelős román környezetvédelmi minisztérium államtitkárával, valamint a beruházás kapcsán petíciót benyújtó magánszemélyekkel, környezetvédelmi és civil szervezetekkel. Az ülés után Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő nyilatkozatban hangsúlyozta: Magyarország számára továbbra sem elfogadható a súlyos környezetvédelmi kockázatokkal járó beruházás, mert komoly aggályok fogalmazódnak meg a hatástanulmány hitelessége, a projekt biztosítékrendszere és átláthatósága szempontjából. A szóban forgó vállalat Verespatakon olyan bányát kíván létesíteni, amely a cianidos lúgozási technológiát alkalmazná. Nyolcszáz hektár területével Európa legnagyobb arany- és ezüstbányája jönne létre, ám ez a jelenlegi természeti környezet teljes lerombolásával járna. Az alkalmazni kívánt cianidos technológia különösen rossz emlékeket idéz Magyarországon: a 2000-es tiszai ciánszennyezés szintén egy romániai – nagybányai – létesítmény gátszakadásának következtében pusztította ki szinte teljesen a Tisza élővilágát.
Bagó Zoltán a tényfeltárást követően kijelentette: súlyos hitelességi kérdéseket vet fel, hogy a projekt kivitelezéséről készült hatástanulmány megrendelője maga a beruházó volt, és így megkérdőjeleződik az objektivitás és a semlegesség. Szerinte kérdéses az is, hogy a beruházó részéről megnevezett 150 millió eurós felelősségbiztosítás pontosan mire jelent fedezetet. Szintén ellentmondásos a rehabilitációs idő pontos intervalluma, annak ellenőrzése és biztosítása – tette hozzá. Ugyancsak közleményt tett közzé a témában Tabajdi Csaba, az EP MSZP-delegációjának vezetője. Szerinte sincsenek megfelelő garanciák a lehető legbiztonságosabb technológia alkalmazására, és hiányzik az a környezetvédelmi biztosítás, amely baleset esetén fedezné az emberi egészségben, az infrastruktúrában és a környezetben okozott károkat. Rendezetlen a térségben található kulturális, régészeti és egyházi értékek megőrzésének kérdése – tette hozzá. Tabajdi Csaba rámutatott arra: ellentmondásos, hogy a romániai környezetvédelmi államtitkár elmondása szerint hamarosan sor kerülhet a környezetvédelmi értékeléssel foglalkozó szakmai bizottság beruházást-támogató döntésére, miközben még nem végezték el a lehetséges környezeti károk teljes körű felmérését.
“A verespataki aranybánya-beruházás kapcsán valós környezetvédelmi problémák merülnek fel. A magyar kormány és a Fidesz azonban nem szakmai-környezetvédelmi, hanem politikai vitát folytat, amelynek célja az RMDSZ politikai ellehetetlenítése” – fogalmazott ugyanakkor Tabajdi Csaba. Szerinte “a Fidesz az RMDSZ támadásával most új, nemzetpolitikai vetületet ad a kérdésnek”. Eközben százezer aláírással ellátott petíciót adtak be ma a román parlamentbe a verespataki aranybánya terve ellen folytatott kampány szervezői, felszólítva a hatóságokat, hogy ne engedélyezzék ezt a vitatott beruházást. Az aláírások leadása egybeesett az Európai Parlament petíciós bizottsága küldöttségének romániai látogatásával; a delegáció tagjai egyebek között azért utaztak az országba, hogy találkozzanak a bányaterv ellenzőivel. A terv ellenfelei arra is kérték a román parlamentet, hogy vesse el azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a bányavállalatoknak az állami kisajátításokat, és amelynek értelmében “minden, engedéllyel rendelkező bányakiaknázás közhasznúnak van elismerve”. A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC), amelyet 80 százalékban a Gabriel Resources kanadai csoport birtokol, Európa egyik legnagyobb aranylelőhelyét ciános technológia alkalmazásával akarja kiaknázni. A tervet több környezet- és kulturálisörökség-védő szervezet támadja. A körzetben II. századbeli, Európában egyedülálló római csarnokok találhatók.