Veszélyben a földikutya állomány

A földikutya egész életét az emberek elől elzárva, a föld alatt tölti. A rágcsálók rendjéhez, az emlősök osztályához tartozó család Európa legveszélyeztetettebb emlőse.

Állományuk, élőhelyeinek felszámolása miatt erősen megfogyatkozott, ezzel fennmaradásuk közvetlen veszélybe került. Itthon körülbelül már csak 1000- 1200 földikutya él, a jelenlegi élőhelyei közül pedig csak kettő található országos jelentőségű védett természeti területen. Az eredetileg sztyepplakó állat Dél- Kelet Európában, KisÁzsiában, és Líbiában őshonos. Szerbiában és Délvidéken körülbelül 300 nyugati földikutya él. Életmódjuk és nagyságuk a vakondéhoz hasonló. Téli álmot nem alszik, de hideg időben néha napokig a vackán marad. Földalatti járatai száz méternél is hosszabbak és akár több méter mélyre vezetnek le a föld alá. A növények gumóit, gyökereit alulról közelíti meg, és úgy fogyasztja.

Az OzoneNetwork csütörtöki Egyenlítő c. műsorának vendége Csorba Gábor, a Földikutya Védelmi szakértői Csoport elnöke szerint a földikutya jellegzetes tulajdonságai közé tartozik a szem, a fülkagyló és a szem hiánya. Az alsó, felső metszőfogaik mindig kilógnak a szájából, laza bőrük, selymes szőrzetük pedig a járatokban való mozgást jelentősen megkönnyítik. Speciális érzékszervükkel képesek a föld mágneses terét érzékelni, valamint tudnak ultrahanggal is tájékozódni.


szólj hozzá: Földikutya

Ajánlott tartalom

Az erdőgazdálkodás hosszú távú jelentőségéről beszélgetett Áder János legújabb podcastjában

Az erdőgazdálkodás hosszú távú jelentőségéről, egy szaporítóanyag-központ létrehozásáról és az agrárerdészetről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Borovics Attilával, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatójával Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent legújabb adásában, amely már a legnépszerűbb videomegosztó oldalon is megtekinthető.