Veszélyben az antarktiszi pingvinek

Az Adelaide- (Pygoscelis adeliae) és a kantáros pingvinek (Pygoscelis antarctica) létszáma 1986 óta csökken – írják a National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) és a Scripps Institution of Oceanography kutatói az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS). A madarak fő tápláléka, a krill feltehetően a melegedő vizek, a jéggel fedett területek csökkenése valamint a bálnák és fókák számának gyarapodása miatt gyérült meg. Az antarktiszi krill (Euphausia superba) egy garnélaszerű, hatcentis rákocska, és bolygónk egyik legnagyobb egyedsűrűségű faja: egy köbméter tengervíz akár 30 ezer állatkát is tartalmazhat. Az Antarktisz körül szinte minden gerinces állat vele táplálkozik. A harminc év adatainak tükrében a széleskörűen elfogadott “tengerijég-hipotézis” nem feltétlenül tűnik helytállónak. A hipotézis szerint a jég fogyatkozása hátrányosan érinti az ahhoz kötődő élőlényeket, miközben a “jégkerülők” állományai növekednek. Ennek ellentmond a tény, hogy az 1980-as évek közepe óta a jégkedvelő Adelaide- és a jégkerülő kantáros pingvin állománya egyaránt a felére esett vissza – írja a BBC hírportálja.

 
Becslések szerint a régióban 150 millió tonna krill élt, miután a globális vadászat csaknem kiirtotta a Föld bálnáit. Ezzel egy időben, az 1930-as és 1970-es évek között az Adelaide- és a kantáros pingvinek állománya ötszörösére nőtt. A természetellenesen nagy populációk hamar hanyatlani kezdtek, nem utolsósorban a krill fogyatkozásának köszönhetően. A kutatók azt feltételezik, hogy a pingvinek számára rendelkezésre álló krilltömeg egyrészt a növekedésnek indult bálna- és fókaállományok miatt, másrészt az elmúlt két-három évtized éghajlati változásainak következtében gyérült meg. Valószínűsíthető ezen kívül, hogy a pingvinek száma és a krillsűrűség is tovább fogy, amennyiben a nyugat-antarktiszi régióban fokozottan tapasztalható felmelegedés tovább tart.