Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa komplex kormányzati intézkedések sürgős megtételét látja indokoltnak a hazai lápok védelme érdekében.
Az ombudsman megállapításait és javaslatait állásfoglalás tervezetben hozta nyilvánosságra, annak érdekében, hogy széleskörű szakmai egyeztetés induljon meg a lápok védelmének megteremtése érdekében. Magyarország területének valamikor több mint egy százaléka volt láp. Mára egykori lápjaink kilencvenhét százalékát lecsapoltuk, a lápot éltető és fennmaradásához nélkülözhetetlen vizet elvezettük. Ezzel elvesztettük gazdag és egyedi élővilágukat. A tőzeges, lápos élőhelyek jelentős szénmegkötő képességgel rendelkeznek, elpusztulásuk számottevő széndioxid-kibocsátással jár. Ennek következtében természetvédelmi értékükön túlmenően, az éghajlatváltozásban betöltött szerepük miatt is kiemelt védelmet érdemelnek.
A környezetvédelmi ombudsman a még meglévő lápok megóvása érdekében vizsgálatot folytatott, melyben részletesen elemezte a jogi kérdéseket, a lápokat fenyegető veszélyeket, és a hatósági gyakorlatot. Az ombudsman megállapította, hogy a lápoknak mind a jogalkotás, mind pedig a jogalkalmazás során a jelenleginél magasabb szintű védelmét kell biztosítani. A vizsgálat tapasztalatai alapján a hatósági szervezetrendszer a jelenlegi feltételekkel nem képes eleget tenni védelmi kötelezettségének. Nagyon lassan halad ugyanis a lápterületek felmérése és ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése. Az országban számos olyan terület található, amely lápnak tekinthető, de ilyen minőségét még nem állapította meg hatósági határozat. Ebből következően nem, vagy csak igen nehezen tudja a hatóság érvényesíteni a természeti védettséget, az azzal járó korlátozásokat, tilalmakat. A lápok elpusztítása, megszüntetése így sok esetben szankció nélkül maradhat.
A bejegyzések elhúzódása helyrehozhatatlan természeti következményekkel járhat, az állam tehát nem teljesíti az egészséges környezethez való jogból fakadó intézményvédelmi kötelezettségét. A jelenlegi helyzet ugyanakkor sérti a vállalkozói, tulajdonosi érdekeket és a jogbiztonságot is: az érintettek nem értesülnek előre arról, hogy egy adott területen – potenciálisan – lápnak minősülő élőhely található. Ennek ténye sokszor csak az adott lápot is érintő beruházás engedélyezési eljárása során derül ki, s teszi adott esetben megvalósíthatatlanná a tervezett beruházást.
A lápok létét leginkább veszélyeztető tényezők a lápok területéről történő vízelvezetés, a hagyományos gyepgazdálkodás megszüntetése, a bányászat, különösen a tőzegbányászat, a tűzesetek, a környezetszennyezés (a talajból bemosódó és a csapadékvízzel bejutó nitrogén és foszfor), erdőtelepítés, a láperdők erdőgazdasági célú telepítése. Ezekkel szemben a jogi szabályozás nem biztosít megfelelő védelmet, mivel a vízügyi, illetve a bányászati érdekeket helyezi előtérbe. Magyarország új alkotmánya magasabb szintű oltalmat követel meg. Az alaptörvény egyik legelőremutatóbb vállalása és célkitűzése ugyanis a jövő nemzedékek védelme érdekében a természeti erőforrások megóvása. Ennek következtében más alapjogokkal, illetve alkotmányos értékekkel való ütközés esetén az egészséges környezet védelmének és a jövő nemzedékek érdekeinek kiemelt védelmet kell biztosítani.
Felül kell tehát vizsgálni a jogi szabályozást, biztosítani kell a hatóságok hatékony működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, meg kell teremteni a lápok kijelölésének, a védelmet szolgáló védőövezetek kialakításának, az adminisztratív akadályok (díjfizetési kötelezettség) lebontásának szabályait, továbbá meg kell alkotni a lápok kezelési terveit. Ugyancsak nélkülözhetetlen a vízügyi szabályozás felülvizsgálata annak érdekében, hogy a vízjogi engedélyezés során hangsúlyosan érvényesüljenek a természetvédelmi követelmények. Az állásfoglalást a beérkezett vélemények figyelembevételével fogja véglegesíteni Fülöp Sándor, s akkor fordul ajánlásaival a kormányhoz