Virágzanak a liliomfák Szegeden

Virágzanak a város ékének, tavaszi büszkeségének nevezett rózsás liliomfák a szegedi Széchenyi téren; hatalmas húsos szirmú virágai még lombfakadás előtt nyílnak, és fagymentes időben tíz napig, két hétig láthatók.

Juhász Miklós címzetes egyetemi tanár az MTI-nek elmondta, a szegedi főtéren, a városháza előtt az 1930-as évektől pompázó fák a liliomfafélék (Magnoliaceae) családjába tartoznak, amely egyike a legősibb kétszikű zárvatermő családoknak. A család neve Pierre Magnol (1638-1715) dél-francia botanikus emlékét őrzi.  A ma élő magnólianemzetséghez tartozó fajok, és azok alfajai Észak-Amerikából, illetve Kelet-Ázsiából származnak. Az ázsiai és amerikai csoport tulajdonságaiban jelentősen eltér egymástól. Az Észak-Amerikában honos fajokra erőteljes növekedés, nagy termet, és a tavirózsákra emlékeztető virág jellemző. Képviselői a lombozat kifejlődése után hozzák virágaikat. Leveleik nagyok, 20-30 centiméteresek is lehetnek. A mi klímákon fagyérzékenységük és páraigényük miatt nem érzik jól magukat.
    A Kelet-Ázsiából származó fajok gyengébb növekedésűek, viszont a fagyzugos, késő tavaszi fagyoknak kitett területeket kivéve jól áttelelnek. Általában nagyobb cserje vagy kisebb fa méretűek, és jellemző rájuk a széles, terebélyes forma. A nemzetség ezen képviselői hazánkban üde talajú erdők alsóbb koronaszintjében élnek vadon. Általában lombfakadás előtt hozzák nagy színes virágaikat. Kertészeti változatai is elterjedtek, a Szeged főterén látható rózsás liliomfa is ezek közé tartozik.

Ajánlott tartalom

A magyarországi hegyi patakok felét ideiglenes kiszáradás veszélyezteti

A magyarországi hegyi patakok felét veszélyezteti az ideiglenes kiszáradás a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) vizsgálata szerint.