Vita a magyar akácról

Magyarországon két fajta akác fordul elő nagyobb számban, a gyalogakác és a fehér akác, ami az Egyesült Államok délkeleti részéből származik, Európába pedig az 1600 évek elején került át. Magyarországra elsősorban a futóhomok megkötésére hozták, azóta ez a gyorsan növő fa meghonosodott.

Az OzoneNetwork szerdai Egyenlítő c. műsorának vendége Borovics Attila erdőmérnök, a Naik Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója elmondta, hogy a fehér akácot sokszor összekeverik a gyalogakáccal, ami jellemzően ártereken nő, és ezeken a területeken valóban nehezen tartható kordában a terjedése, valamint nem fáról van szó, hanem cserjéről. A fehér akác mellett más meghonosodott, jellemzően díszfák is képesek spontán terjedésre, viszont a fehér akác az egyetlen olyan fafajta, amely beépült a magyar erdőgazdálkodásba.

Hazánkban 463 ezer hektárnyi területet borít akác, ez Magyarország erdős területeinek negyedét teszi ki. Ebből kb. 60 ezer hektár védett területen fekszik. Gálhidy László, a WWF erdővédelmi program vezetője szerint az akáccal kapcsolatban az a probléma, hogy rengeteg vizet vesz fel a talajból, és kiszorít más növényfajtákat. Az akác sokkal gyorsabban éli fel a talaj tápanyagtartalmát, mint az őshonos fák, gyorsabban is párologtat, valamint olyan anyagokat bocsát a talajba, ami az őshonos erdei fák számára mostoha körülményeket eredményez.

Ajánlott tartalom

Önvezető járművek és robotok fejlesztését segítő kutatások zárultak le Magyarországon

Magyar kutatók eredményei formálják az autonóm járművek és robotika jövőjét.