A víznek mint stratégiai kincsnek a védelmére hívta fel a figyelmet Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter pénteken a Hortobágyon.

Víz világnapi túra a Hortobágyon

A víznek mint stratégiai kincsnek a védelmére hívta fel a figyelmet Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter pénteken a Hortobágyon.

A víz világnapi virtuális túra keretében a tárcavezető a tudatformálás fontosságáról beszélt, arról, hogy osztályfőnöki órákon és minden más fórumon el kell fogadtatni: a gyakorlatban is tenni kell a víz védelméért.
Bara Sándor, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) igazgatója az MTI-nek ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a világnap keretében debreceni központjukban iskolásokat fogadnak rendhagyó “osztályfőnöki órákon”, mi több,  szakembereik iskolákat is felkeresnek, hogy felhívják a diákok figyelmét felhívják a víz és a vízvédelem fontosságára.

Kóthay László vízügyi szakállamtitkár hozzátette, hogy a víz világnapján évről évre túrákat szerveznek, az idén a Hortobágyon egyfajta virtuális túra keretében kalandoznak, felhívva a figyelmet a vízre, a vízi emlékekre. Megemlítette azt a könyvet, amely
111 hazai vízi emléket mutat be. Elmondta azt is, hogy a vízügyi szakma idén ünnepli Mosonyi Emil kiváló vízügyi mérnök születésének 100. évfordulóját, amelynek alkalmából Gyulán emlékszobát avatnak az év végén.
Nagy érdeklődés kísérte Gencsi Zoltánnak, a Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft. igazgatójának a kilenclyukú hídról szóló előadását. Felidézte, hogy a Hortobágy egykor amolyan sztyeppefolyóként működött: attól függően, hol volt alacsonyabb a vízállás, vagy a Tiszába, vagy a Berettyóba vezette a puszta vizét. “Amikor viszont a jóisten felfedezte a vízépítő mérnököket, megszűnt a Hortobágy sztyeppejellege” – mondta, emlékeztetve arra, hogy előbb fahidat építettek a folyón, de azt vagy a víz, vagy a tűz vitte el, ha meg egyik sem, akkor pedig a pásztorok vagy építőanyagnak, vagy tüzelni.

Debrecen városa ezt megelégelve döntött a kőhíd megépítéséről, amely Pogolny Ferenc egykori egri építész tervei alapján épült, és lett az ország leghosszabb kőhídja. Arról, hogy miért lett ilyen tartós a kilenclyukú híd, két legenda is kering – jegyezte meg. Az egyik szerint a hortobágyi szürkemarha tejét keverték a habarcsba, és az tartja össze. A másik szerint a Debrecen környéki savanyú borokat öntötték bele, és az bizonyult ilyen tartós kötőanyagnak.
A hortobágyi túrán szó volt még a csapvíz jelentőségéről, a Berettyó 15 évvel ezelőtti olajszennyezéséről, a Tisza 10 évvel korábbi ciánszennyezéséről, és bemutatkozott a hortobágyi halgazdaság is Míg az előadások tartottak, a mátai lovas pályán több mint 80 bográcsban rotyogott az étel: marhapörkölt, halászlé és bográcsgulyás.

Ajánlott tartalom

GKI: jelentős feladat lesz a klímacélok elérése az EU-nak is

Az Európai Unió kötelező célként tűzte ki magának a klímasemlegesség 2050-re történő elérését, ehhez a következő évtizedekben jelentős mértékben kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok jelenlegi kibocsátási szintjét a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint.