Víz világnapja – Egyre nagyobb a vízhiány az egyre növekvő városokban

Világszerte immár 828 millió ember él nyomornegyedekben vagy a nagyvárosok peremkerületeinek illegális telepein: számukra a legégetőbb probléma a tiszta víz és az alapvető egészségügyi ellátások biztosítása – az ENSZ a március 22-i Víz világnapja alkalmából hívta fel a figyelmet a víz és a városiasodás problémájára.

A társadalom alsó peremén élők arra kényszerülnek, hogy magánkereskedőktől vásároljanak vizet, gyakran ötvenszer drágábban, mint gazdag “szomszédaik” – emelte ki a szervezet. Jelenleg a világ lakosságának fele városokban él, húsz éven belül ez a szám csaknem hatvan százalékra emelkedhet – ez ötmilliárd embert jelent. Az ilyen mértékű fejlődéssel együtt járó kihívások közül a vízellátás problémája a legsürgetőbb. A városi fejlődés 95 százaléka ugyanis a fejlődő országokban fog végbemenni, ahol már most minden negyedik városlakónál hiányzik a vezetékes vízellátás. Afrikában és Ázsiában 2030-ra feltehetőleg kétszer annyian élnek majd városokban, mint 2000-ben. A jelenlegi körülmények között a változásnak súlyos következményei lehetnek: a szennyezett ivóvíz halálos kolera- és hasmenéses járványt, valamint a maláriás esetek szaporodását okozhatja.

Jelenleg naponta kétmillió tonna szemét landol a vízrendszerben. A vezetékeken lévő réseken pedig néhány városban a vízkészletnek akár ötven százaléka is a földbe szivároghat. A becslések szerint metropoliszokban így akár 250-500 millió köbméter víz is veszendőbe mehet – ez a mennyiség 10-20 millió ember ivóvízszükségletét fedezné.
Az ENSZ ugyanakkor hangsúlyozza: a városok ivóvízzel kapcsolatos problémái megoldhatóak, hiszen a megoldáshoz szükséges tudás, a tapasztalatok és a technológiák nagyrészt már rendelkezésre állnak. Az ENSZ-közgyűlés az 1992-es dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára döntött a Víz világnapja megtartásáról. Több mint egymilliárd ember nem jut egészséges és elegendő ivóvízhez, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség 80 százaléka és évente kétmillió idő előtti elhalálozás a szennyezett vízre vezethető vissza.

Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015 közötti időszakot a “Víz az életért” cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította, célul tűzve ki, hogy a tiszta vizet nélkülöző fejlődő világbeli lakosság több mint fele rendes ivóvízhez juthasson. Az idei rendezvénysorozat mottója: “Víz a városokért – városok a vízért”.

Ajánlott tartalom

Az ősi növényevő állatok kihalása megnövelte a tüzek keletkezését a füves területeken

Az ikonikus növényevő állatok, mint a gyapjas mamut, az óriás bivaly 50-60 ezer évvel ezelőtti kihalása világszerte drámai módon előidézte a tüzek terjedését a gyepes térségekben amerikai kutatók szerint.