Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A vízkészletek védelmére, a vízvisszatartás, valamint a Tisza víztéremelésének szükségességére hívta fel a figyelmet az aszály és a vízgazdálkodási problémák kezelése, illetve a következő generációk ivóvízkészletének biztosítása érdekében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének igazgatója Áder János volt államfő Kék bolygó című podcastjának közzétett legújabb adásában. Bíró Tibor egyetemi tanár a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is megjelenő műsorban különösen aggasztónak nevezte, hogy az egymást váltó kisebb-nagyobb aszályos időszakok miatt „2017 óta folyamatos mínuszban, leürülésben vagyunk” és a tél is többször csapadékszegény volt, így tavasszal sem lehetett megfelelő starttal indulni a vegetációs időszakra. Hollandiában, Észak-Németországban és Skandinávia déli részén is emelkedik az átlaghőmérséklet, valamint a hőségnapok száma, emellett megjelent a csapadékhiány is, az idei hosszú csapadékmentes időszak meglepte a hollandokat – jegyezte meg, utalva arra, hogy nem Kárpát-medencei, nem magyar jelenségről van szó.
A Magyar Hidrológiai Társaság alelnöki tisztségét is betöltő szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a meteorológiai aszály mellett a hidrológiai aszály is jelen van, azaz a vízgyűjtőkön hullott kevés csapadék miatt a vízfolyásokban sincs elegendő vízkészlet, ezáltal csökken a visszapótlás lehetősége. Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta, súlyos következménye van annak, ha nagyon alacsony a Duna vagy a Tisza vízállása, ráadásul meg kell barátkozni a korábban a déli országokban ismert időszakos víztest fogalmával. Magyarországon ma már 37 olyan kisebb vízfolyás van, ahonnan nyáron rövidebb-hosszabb időre eltűnik a víz – tette hozzá.
A volt köztársasági elnök utalt rá: a meteorológiai és a hidrológiai aszállyal megkezdődik a talaj kiszáradása. Az Alföld homokosabb részén a talaj felső 60-80 centiméteres rétegéből eltűnt a csapadék, de az alsóbb rétegekből is tűnik el a víz, kiszáradnak a tavak, a helyi vízfolyások, nincs helyi csapadékképződés, az ott élők vízellátása, a gazdák öntözési lehetőségei, a növények túlélése szempontjából súlyosak a következmények. Bíró Tibor azt mondta, hogy a területi párolgás mértéke nőtt, a csapadékmennyiség országos átlagban „nagyjából állandónak mondható”, ám tér- és időbeli eloszlása változik, szeptemberben látható volt, hogy az ország nagy részén megszűnt az aszály, ugyanakkor még most is vannak rendkívül aszályos területek is.
A talajvízre is hatással van, amikor a talaj felső rétege teljesen kiszárad és nincs csapadékutánpótlás, a Homokhátságban a talajvíz szintjének csökkenése az 1970-es évek végétől átlagosan 2-3 méter, de domborzattól függően van, ahol 5-6, a legszélsőségesebb helyeken 10-12 méter, és még „a Tisza völgyében is meg lehet tapasztalni, hogy ásott kutakból eltűnik a víz” – közölte. Hangsúlyozta, mivel Magyarországon a felszín alatti és parti szűrésű vízből nyerik az ivóvíz 95 százalékát, a jövő generációk ivóvízkészletének biztosítása érdekében kötelesség vigyázni a felszíni vizeknél lassabban „pótlódó” felszín alatti vizekre. Áder János azt mondta, annak érdekében, „hogy ne járjunk úgy”, ahogy a spanyolok, vagy az indiaiak az országuk egyes részein, hogy addig használták a felszín alatti vízkészeletet, amíg egyszer csak elfogyott, „régóta házal” a kutak legalizálásáért.
Úgy fogalmazott: ne büntessük meg a gazdákat azért, hogy korábban illegális kutat fúrtak, de tudjunk arról, hogy hány kutuk van, szereljünk rá állami költségen különböző szenzorokat, amik mérik a vízfelhasználást, és lássuk, hogy a pótlás és a vízfelhasználás egyensúlyban van-e. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta: „ha nem így csinálunk, akkor szerintem 10-15 év múlva nagyon súlyos problémákkal szembesülnek a gazdák és a lakossági vízellátást végző szolgáltatók is. Úgy gondolom, ez a döntés még hiányzik és várat magára, mert mindenki az azonnali öntözés és az aszály elhárításának kérdésével foglalkozik.”
Bíró Tibor szavai szerint minden kutat legalizálni, adatbázisban nyilvántartani, a vízmennyiséget pedig mérni kellene, a vízkészletekkel összefüggő beavatkozásokat csak így lehet megtervezni. A szakember a vízvisszatartásról azt mondta dombvidéken a záportározók kialakítása és használata mellett fontos lenne az erózió elleni védelem fokozása, a domboldali lefolyások csökkentése, a beszivárgás növelése, síkvidéken a belvízcsatornák, öntözőcsatornák, kettős működtetésű csatornák medreinek a vízzel való feltöltése. Mindez számos műszaki beavatkozást igényel, amit sokan nem értenek, „azt mondják, betonnal, vassal akar megoldani mindent a vízügy”, ezért létre kell jönnie egy társadalmi konszenzusnak – fogalmazott.
Kiemelte, „mozaikos vízvisszatartásra” lenne szükség, amely mindazon túl, hogy a beszivárgáson keresztül dúsítja a talajvizet, a párolgáson keresztül hűti a környezetet, építi is a tájat. Áder János a műsorban arról is beszélt, hogy a Tisza a medersüllyedése és a klímaváltozás okozta alacsony vízállás következményeként megközelítőleg a Tisza-tó vízmennyiségének megfelelő, évi 250 millió köbméter vizet szív ki a talajból, amely a folyó vizével együtt távozik az országból. Bíró Tibor szólt arról is, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködési megállapodást kötött a Kínai Tudományos Akadémiával, amelytől azt remélik, hogy a mesterséges intelligencia, adatfeldolgozás révén megoldást találhatnak a vízgazdálkodással összefüggő hazai problémákra.
