Vonuláskutató állomás a Hortobágyon

Ez év kora-tavaszán, a madárvonulás megindulásával egy időben megnyitotta kapuit a Hortobágyi Vonuláskutató Állomás.

A létesítményt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság „Daruvonulás a Hortobágyon” c. Európai Uniós támogatást nyert pályázatának keretén belül valósította meg. A teljes projekt költségvetése közel 500 millió forint, melyből 89% Európai Uniós forrás, 11% hazai társfinanszírozás.  Április 16-án, szombaton, 7:00-17:00 óráig, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság nyílt napot szervez az Öreg-tavi tanösvényen található gyűrűzőállomáson, ahol a szakemberek bevezetik a nagyközönséget a madárgyűrűzés rejtelmeibe. A kézben tartott madarak kiváló lehetőséget biztosítanak az ismeretterjesztésre is. A testközelből látott madarak a tapasztalatok szerint nagyobb hatást gyakorolnak a gyerekekre, mint akár egy távcsövön keresztül nézve. A madárgyűrűzés megtekintése része lehet pl. osztálykirándulásoknak, erdei iskolai programoknak, családi kirándulásoknak.  A Hortobágyi Nemzeti Parkban annak 1973-as alapítása óta nem folyt rendszeres gyűrűzéses madárvonulás-kutatás, ami eddig Európa egyik legfontosabb madár-élőhelyén ezen a tudományterületen egy óriási fehér foltot hagyott. Így a Nemzeti Parknak a madárvonulásban betöltött jelentős nemzetközi szerepét ismerve ez az állomás nemcsak hatalmas kutatási potenciállal rendelkezik, melyből nemzetközi szinten is új eredmények várhatók, hanem diákok, hallgatók, illetve a madárgyűrűzés iránt érdeklődő természetjárók seregét is vonzani fogja.

 
Az állomás tudományos szakmai felügyeletét a Hortobágyi Nemzeti Park – Debreceni Egyetem Természetvédelmi Zoológiai Tanszéke látja el, így a hallgatók számára  – akik eddig is minden évben nagy számban jelentkeztek a Tanszék által meghirdetett szakdolgozati témákra – az Állomás újabb jelentős vonzerőt fog jelenteni.  Az Állomás hosszútávon, nemzetközi ajánlású módszerek alapján tervezte meg működését. Az Állomás tervezett programjaival kapcsolatban az ott dolgozó szakemberek folyamatosan konzultálnak a gyűrűzéses madártani kutatások hazai szaktekintélyeivel és külföldi szakemberekkel.  Az Állomás munkáját a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszéke is támogatja.  Az Állomás alapfeladatának tekinti, hogy a hazai és nemzetközi vonuláskutató állomások működési rendszerébe integrálódva részt vesz a fészkelő- és vonuló énekesmadarak állományváltozásainak illetve vonulási stratégiáinak kutatásában, melynek számos, a hazai természetvédelem számára is fontos hozadékai vannak. Az alapfeladathoz egy ökoturisztikai program is kapcsolódik.

 
 Hazánkban számos olyan madártani kutatási program folyik, melyek kiterjesztenék tevékenységüket a Hortobágyra, így bekapcsolódva az Állomás munkájába. Ezeknek a programoknak lényeges eleme, hogy meglevő eszközökkel és munkatársakkal dolgoznak, így integrálódásuk nem jelent további pénzügyi terhet. Az eddig jelentkezett programok a következők: (1) Vegyes gémtelepeken fészkelő fajok (kis kárókatona, kanalasgém) színes gyűrűzése (2) szerecsensirályok színes, illetve dankasirályok fémgyűrűzése (3)  A kakukk-nádirigó, illetve cserregő nádiposzáta költésparazitizmusának vizsgálata (4) A klímaváltozás hatásai az énekesmadarak állományváltozásaira és vonulási stratégiáira. Hosszabb távon tervezzük, hogy az Állomás kutatási területeibe bevonjuk a Hortobágy Csillagoségbolt-park programot is, melynek keretén belül vizsgálnánk a fényszennyezés hatását vonuló madarak, illetve denevérek és éjjeli lepkék mozgására. Emellett tervezzük egy, a madárvonulás kutatását segítő radarállomás létesítését, amivel tágabb körzetben lehet majd nemcsak a madarak, hanem vonuló denevérek és éjjeli lepkék mozgalmait nyomon követni.

Ajánlott tartalom

A vegyi szennyezés túllépte az emberiségnek biztonságos határértéket

Egy új tanulmány szerint a vegyi szennyezés túllépte az emberiségnek biztonságos határértéket, olyan globális ökoszisztémákat fenyeget, amelyektől az élet függ, ezért a tudósok a termelés és a károsanyag-kibocsátás korlátozására szólítottak fel.