Kezd tisztulni az égbolt az izlandi Eyjafjöll vulkán felett. A geológusok előrejelzései szerint folyamatosan csökkenni fog a légkörbe jutó hamu mennyisége, azonban a korábban mért adatokhoz képest 4-5-szörösére emelkedett a fluorkibocsátás.

Vulkánkitörés – Tisztul az égbolt Dél-Izland felett

Kezd tisztulni az égbolt az izlandi Eyjafjöll vulkán felett. A geológusok előrejelzései szerint folyamatosan csökkenni fog a légkörbe jutó hamu mennyisége, azonban a korábban mért adatokhoz képest 4-5-szörösére emelkedett a fluorkibocsátás.

A RÚV izlandi rádió információi szerint a kutatók a vulkáni tevékenység enyhülésének jeleit vélik felfedezni. Vulkanológusok már korábban megfigyelték, hogy a kitörési helyet borító Eyjafjalla gleccser tűzhányó körüli elolvadása és a kráter szárazra kerülése után nagyrészt láva lövell ki a vulkánból, a hamu pedig egyre kisebb mennyiségben és egyre kisebb magasságba távozik az atmoszférába.
Níels Óskarsson, a reykjavíki egyetem geológusa elmondta, hogy az elmúlt 24 órában kibocsátott hamu lényegesen több fluort tartalmaz, mint néhány nappal korábban. A kutató ezt is a kráter “szárazságával” magyarázza, ugyanis a jég olvadásából már nem képződik elég vízgőz, amely a légkörben kondenzálódva megkötné az olyan vulkáni gázokat, mint a fluor.

A magasabb, kilogrammonként 850 milligrammos fluortartalom a hamut is mérgezőbbé teszi. Ez elsősorban azokra a legelő állatokra veszélyes, amelyek megehetik a fűvel együtt a hamut, mielőtt azt az eső bemosná a talajba.
A Laki tűzhányó 1783-ban bekövetkezett kitörésekor hatalmas mennyiségű mérgező gáz, becslések szerint mintegy 8 millió tonna hidrogén-fluorid került a levegőbe. A rendkívül mérgező színtelen, szúrós szagú gáz a juhállomány 80 százalékát, a szarvasmarha-, illetve a lóállomány felét pusztította el. A mérgezés és az azt követő éhínség nyomán az izlandi lakosság csaknem egynegyede veszett oda.

Az Eyjafjöll kitörése okozta, csaknem egy hétig tartó légtérzárlat – úgy tűnik – kedvező hatással van Európa szén-dioxid-kibocsátására is, ugyanis a tűzhányó naponta 150 ezer tonna szén-dioxidot bocsát a levegőbe, az európai légi közlekedéssel viszont naponta 344 ezer tonnányi üvegházhatást okozó gáz kerül a légtérbe. Így a repülőjáratok törlésével 60 százalékkal, azaz 206 ezer tonnára csökkent a szén-dioxid-kibocsátás – derül ki az interneten is megtalálható statisztikákból.

Ajánlott tartalom

Kijöttek a legfrissebb adatok az éghajlatváltozásról: Szeged belvárosa már olyan forró, mint Rómáé

A szegedi mérések alapján az elmúlt egy év (2023. július – 2024. június) középhőmérséklete a külterületen 14,4 °C volt, ami jelentősen meghaladja az 1981-2010-es időszak átlagát (11,5 °C).