Zöld-e a zöld energia?

A biogáz-üzemek létesítésével kapcsolatban mind többen vetik fel az öko-egyensúly kérdését, nevezetesen azt, hogy egy adott üzem felépítése és az üzemeltetéshez szükséges növény (pl. kukorica) termesztése együttvéve mennyi fosszilis energiát igényel.

Azaz a termelt áram a megnőtt fosszilis energiaigény miatt nem is biztos, hogy „zöld”-nek számít. Az érvelés azon az elven alapszik, hogy csak akkor beszélhetünk megújuló energiáról, ha több energia termelődik, mint amennyit a termelésbe befektettek. Ezért tehát az „energiaáramlásokat” az egész életciklusra lebontva kell vizsgálni. A biogáz-üzem működtetéséhez szükséges növényi szubsztrátumok szántóföldi előállításának energiaigénye nagy eltéréseket mutat, vagyis erősen függ attól, hogy silókukoricát, egészgabonanövény szilázst (GPS) vagy netán füvet termesztenek.

Egy hektárnyi silókukorica termesztése során igényelt energia 3500 kWóra, ami közel 350 l dízelolajnak felel meg. (Itt az energiafelhasználásban főleg a műtrágya és növényvédő szer gyártásra és a gépesítésre fordított energiát veszik számításba). A biogáz-berendezésekben a termelt gáz mellett ún. mellékhasznok is jelentkeznek, így a jól hasznosítható hulladékhő vagy az erjesztési maradék.

forrás: agrarhirek.hu

Ajánlott tartalom

Drónok az építőiparban – A jövő elkezdődött

A dróntechnológia robbanásszerű fejlődése alapjaiban rengeti meg az építőipart; ez a folyamat korántsem a távoli jövő zenéje, hanem a kézzelfogható jelen. Míg néhány éve ezeket az eszközöket csupán drága játékszereknek vagy a marketing látványos kiegészítőinek tekintették, mára a kivitelezés, a felmérés és a tervezés elengedhetetlen műszereivé váltak. A pilóta nélküli légi járművek (UAV) alkalmazása drasztikusan növeli a hatékonyságot, jelentősen csökkenti a költségeket, és olyan adatpontosságot garantál, amelyre a hagyományos geodéziai módszerekkel aligha, vagy csak sokkal lassabban lenne lehetőség.