Az év végéig állami és pénzpiaci konstrukciókat dolgoz ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a zöld fejlesztések finanszírozására – közölte képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.
Oláh Lajos szocialista parlamenti képviselő Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert kérdezte: “mi történik akkor a zöld bank felállításával, ha nem sikerül az elképzeléseik szerinti szén-dioxid kvóta értékesítése, melyre az elmúlt időszak tapasztalatai alapján igen nagy esély van?” Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a parlament honlapján olvasható válaszában utalt arra, hogy 2011-ben az NFM sokoldalú szakértői megbeszéléseket folytatott hazai és nemzetközi kereskedelmi és befektetési bankokkal, pénzintézetekkel, alapokkal azzal a céllal, hogy megvizsgálják, mik akadályozzák a hazai zöld fejlesztések finanszírozását. A megbeszélések eredménye többek az, hogy a bankoknál felszínre kerültek kihelyezhető pénzforrások, amelyek jó alapul szolgálnak a közös – állami és pénzpiaci – konstrukciók kidolgozására még az év végéig. Mindez párhuzamosan a szükséges intézményrendszer felállításával történhet meg, s ennek segítségével a szabadpiaci tőke a Magyar Fejlesztési Bankon és a hazai kereskedelmi bankokon keresztül a klímavédelmi, energiahatékonysági, épületenergetikai fejlesztésekre irányítható.
Fellegi Tamás tájékoztatása szerint a minisztérium előtt álló feladat: kialakítani azt a finanszírozási keretet, amelyből hatékonyan, az állami források figyelembevételével a lehető legnagyobb mérhető eredményre alkalmas programokat lehet támogatni. A kvótaértékesítésekből származó bevételek nagysága és a tranzakciók időpontja ugyan előre pontosan nem látható, de az értékesítésből befolyó bevételekre mindenképpen számíthat a tárca. A miniszteri válasz kitér arra is, hogy az NFM az üvegházhatású gázkibocsátást csökkentő beruházások finanszírozását több forrásból illetve többféle konstrukcióban látja biztosíthatónak. A források között kiemelt szerepet kap a kibocsátási jogosultságok (kvóták) értékesítéséből származó bevétel, amelyet eddig is az energiahatékonysághoz, a megújuló energiák szélesebb körű hasznosításához szükséges programok finanszírozására fordítottak és ez – a válasz szerint – a továbbiakban is így lesz.