Zöld irányba folynak az EU pénzek?

Az Európai Unióból hazánkba folyósított operatív program-támogatásokat jó eséllyel zöld beruházásokra fordítják 2012 és 2014 között.

Az Unió közlekedési igazgatósága viszont a hajózás fejlesztését látja fontosabbnak. A Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország ezért levélben sürgette az Európai Bizottságot, hogy engedélyezze az uniós források átcsoportosítását a közlekedési programból energiahatékonysági célokra. A magyar kormány az idei év januárjában az Európai Bizottságnál kezdeményezte a Közlekedési Operatív Program forrásainak átcsoportosítását energiahatékonysági és megújuló energia beruházásokra. Ez összhangban áll a civil környezetvédő szervezetek javaslatával, amelyek régóta kifogásolják, hogy az uniós keretből csak morzsák jutottak az energiahatékonysági beruházásokra. Az átcsoportosítási kezdeményezés részben a Duna hajózhatóságának fejlesztésére tervezett forrásokat érinti.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség beszámolója szerint Brüsszel nem akarja támogatni a kérést, mert a közlekedésért felelős EU főigazgatóság fontosnak tartja a Duna hajózási célú átalakítását. „A hajózhatóság fejlesztésének tervezési szakasza a tavalyi év végére befejeződött. A Duna medrének átalakításával járó beruházások környezeti hatásai viszont bizonytalan kimenetelűek” – fogalmazott Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója. A terveket bíráló szervezetek és szakértők számos esetben felhívták a figyelmet arra, hogy a műszaki beavatkozásokat mellőző megoldási javaslatokat is ki kell dolgozni, és az összes lehetőség ismertében lehet dönteni a legjobb változatról. „A hajózást kell alakítani a Dunához, és nem a Dunát a hajókhoz” – tette hozzá az igazgató. Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese szerint az átcsoportosítással jelentősen növekednének a középületek korszerűsítésére, energetikai és építési innovációra, tájékoztatásra és a megújuló energiák nagyobb arányú használatára fordítható források.

Ez biztos munkahelyeket jelentene, és csökkentenék a közszféra folyó kiadásait. Magyarországon az épületek és berendezések korszerűtlensége miatt túl sok energiát fogyasztunk, ami sok esetben már elviselhetetlen mértékben terheli a pénztárcánkat. Most kell felkészülni arra is, hogy 2014-től a leghatékonyabban tudjunk további energiahatékonysági beruházásokat megvalósítani. Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy azért sem támogatják a Duna hajózási projektet, mert az olyan szállítási igényeket és módokat szolgálna ki, amelyek nem hazai nemzetgazdasági érdekek. „Az is kétséges, hogy a jelenlegi tervezési ciklusban elegendő idő áll-e rendelkezésre a bonyolult nagyprojektek végrehajtására. Ezért a kohéziós pénzeket a forrásvesztés elkerülése miatt is célszerűbb kisléptékű energiahatékonysági beruházásokra fordítani” – tette hozzá az elnök. A civil szervezetek kérik a magyar kormányt, hogy tartson ki álláspontja mellett az Európai Bizottság előtt és ragaszkodjon a források átcsoportosításához.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.