Az idei évtől nemcsak kulturális, hanem környezetbarát, zöld "fővárosa" is van az Európai Uniónak, és az Európai Bizottság már keresi azokat a városokat, amelyek 2012-ben és 2013-ban lehetnek Európa Zöld Fővárosai.

Zöld uniós fővárosokat is keres az EU

Az idei évtől nemcsak kulturális, hanem környezetbarát, zöld “fővárosa” is van az Európai Uniónak, és az Európai Bizottság már keresi azokat a városokat, amelyek 2012-ben és 2013-ban lehetnek Európa Zöld Fővárosai.

Mint az EU brüsszeli végrehajtó szervének egyik friss közleménye emlékeztet rá, a díj azokat a városokat részesíti elismerésben, amelyek élen járnak a környezetbarát városi életmód kialakításában.
A díj első nyerteseként idén Stockholm, majd jövőre Hamburg viselheti a címet.
Ugyanakkor máris versenybe lehet szállni a 2012. és 2013. évi díjért, melynek “célja elősegíteni, hogy az európai városok kellemesebb, egészségesebb, élhetőbb lakóhelyekké váljanak”.
Az Európa Zöld Fővárosa címért minden, legalább 200 ezer lakosú város pályázhat a 27 EU-tagállamban, a tagjelölt országokból (Törökország, Macedónia, Horvátország), valamint az Európai Gazdasági Térség (Izland, Norvégia, Liechtenstein) országaiból. Azon országok esetében, ahol egy város lakossága sem éri el a 200 ezret, az ország legnagyobb városa pályázhat.
A jelentkezési határidő február 1. Az eredményhirdetésre októberben, az idei zöld főváros Stockholmban kerül majd sor.
Egy friss felmérés egyébként nem Stockholmot, hanem Koppenhágát minősítette a leginkább környezetbarátnak a legnagyobb európai városok közül. A vizsgálat a levegő tisztáságát, a víz-, szennyvíz- és szemétkezelést, a szén-dioxid-kibocsátást, az épületek környezetbarát jellegét, valamint a környezetvédelmi és közlekedési politikát osztályozta. Stockholm az összesített listán a második helyre került, de például a közlekedési politika kategóriájában a legzöldebbnek bizonyult.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.