Az Európai Unió számára a jelenleginél zöldebb, méltányosabb, hatékonyabb és eredményesebb közös mezőgazdasági politika (KAP) programját igyekezett felvázolni csütörtökön kiadott, a következő évtizedre vonatkozó stratégiai tervezetében az Európai Bizottság.
Dacian Ciolos mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos kiemelte, hogy a KAP nemcsak a gazdálkodók, hanem valamennyi európai polgár (fogyasztók és adófizetők) érdekeit szolgálja.
A közlemény számokat nem tartalmaz, de a bizottság már korábban jelezte, hogy kiáll az uniós agrárköltségvetés szintjének megtartása mellett.
Ciolos hangoztatta azt is, hogy a közvetlen kifizetések jövőbeli rendszerét nem múltbeli referencia-időszakok, hanem objektív kritériumok alapján kell meghatározni. A jelenlegi rendszer eltérő szabályokat tartalmaz a régebbi és az új tagországokra vonatkozóan, és “ez 2013 után már nem tartható fenn” – szögezte le az agrárbiztos.
Hozzátette azt is: nem úgy kívánja “megoldani ezt a problémát, hogy közben egy másikat teremt”.
A testület javasolta a jelenlegi, kétpilléres szerkezet fenntartását, amelynek egyik fő eleme az uniós szinten meghatározott közvetlen kifizetések és piaci intézkedések köre, a másik pedig a többéves vidékfejlesztési intézkedéseké, amelyeknél a programok végső kiválasztása a tagállamok vagy a régiók hatásköre a közös igazgatás keretében. A közlemény ugyanakkor felvázol egy olyan lehetőséget is, amely szerint a közvetlen kifizetések jelenlegi formájukban fokozatosan megszűnnének, és helyettük korlátozott kifizetéseket nyújtana az EU “környezetkímélő közjavak” céljára, valamint “különleges természeti korlátok” esetén. Megemlít a szöveg egy köztes forgatókönyvet is, amely szerint az alapszintű jövedelemtámogatás régiónként egységes lenne, de új kritériumokon alapulna és felső korlátok szorítanák, továbbá egy kötelező környezetvédelmi kifizetés egészítené ki azokért a tevékenységekért, amelyek “többet teljesítenek az alapvető előírásoknál”.
A megfogalmazott reform célja, hogy Európa mezőgazdasága dinamikusabbá, versenyképesebbé és hatékonyabbá váljon. Kiemelt célterület a fenntartható élelmiszertermelés, azaz biztonságos és elegendő mennyiségű élelmiszer biztosítása.
A reform tekintettel kíván lenni arra, hogy a gazdálkodóknak a környezeti szempontokat gyakran a gazdaságossági szempontok elé kell helyezniük, ezeket a költségeket azonban a piac nem kompenzálja. Szem előtt tartotta az EU azt is, hogy a mezőgazdaság a vidék fejlődésének egyik legfőbb garanciája, hiszen fontos tényező a vidék élhetőségének megőrzésében.
A bizottság fenntartaná az állami intervenciót (felvásárlást és tárolást) és a magánraktározási támogatás rendszerét, bár Ciolos úgy ítélte meg, hogy “az egymást követő reformok fokozták az unió mezőgazdaságának piacorientáltságát, és ezek az intézkedések immár csak a biztonsági háló szerepét töltik be”.
A vidékfejlesztési politika terén a bizottság megállapította, igény van arra, hogy teljes körűen beépítsék abba a környezetvédelmi, éghajlat-változási és innovációs szempontokat is. “A közvetlen értékesítés és a helyi piacok fontossága, valamint a fiatal gazdálkodók és a piacra újonnan belépők különleges igényei a figyelem középpontjába kerültek” – hangoztatta az agrárbiztos.
A bizottság szerint a jövőbeli vidékfejlesztési politika új elemét kell, hogy képezze egy olyan kockázatkezelési eszköztár, amely elősegíti a piaci bizonytalanságok és a bevételingadozás jobb kezelését.
A hivatalos jogalkotási javaslatokat a bizottság ezen elképzelések megvitatását követően, 2011 közepén fogja előterjeszteni. Ciolos az MTI kérdésére elmondta, hogy számít az EU élén a következő félévben betöltendő magyar elnökségre a javaslatokról szóló konzultációs folyamat lebonyolításában.
A bizottsági reformjavaslatra érkezett első reakciók vegyesek voltak. A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet például üdvözölte, hogy a terv az eddigieknél nagyobb figyelmet fordít a környezetvédelmi szempontokra, ugyanakkor a gazdákat képviselő egyik vezető uniós szervezet (Copa-Cogeca) szerint a program megvalósítása növelné a gazdák anyagi terheit.