Zöldebb, méltányosabb, hatékonyabb és eredményesebb agrárpolitikát akar az EU-bizottság a jövő évtizedben

Az Európai Unió számára a jelenleginél zöldebb, méltányosabb, hatékonyabb és eredményesebb közös mezőgazdasági politika (KAP) programját igyekezett felvázolni csütörtökön kiadott, a következő évtizedre vonatkozó stratégiai tervezetében az Európai Bizottság.

Dacian Ciolos mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos kiemelte, hogy a KAP nemcsak a gazdálkodók, hanem valamennyi európai polgár (fogyasztók és adófizetők) érdekeit szolgálja.
A közlemény számokat nem tartalmaz, de a bizottság már korábban jelezte, hogy kiáll az uniós agrárköltségvetés szintjének megtartása mellett.
Ciolos hangoztatta azt is, hogy a közvetlen kifizetések jövőbeli rendszerét nem múltbeli referencia-időszakok, hanem objektív kritériumok alapján kell meghatározni. A jelenlegi rendszer eltérő szabályokat tartalmaz a régebbi és az új tagországokra vonatkozóan, és “ez 2013 után már nem tartható fenn” – szögezte le az agrárbiztos.
Hozzátette azt is: nem úgy kívánja “megoldani ezt a problémát, hogy közben egy másikat teremt”.

A testület javasolta a jelenlegi, kétpilléres szerkezet fenntartását, amelynek egyik fő eleme az uniós szinten meghatározott közvetlen kifizetések és piaci intézkedések köre, a másik pedig a többéves vidékfejlesztési intézkedéseké, amelyeknél a programok végső kiválasztása a tagállamok vagy a régiók hatásköre a közös igazgatás keretében. A közlemény ugyanakkor felvázol egy olyan lehetőséget is, amely szerint a közvetlen kifizetések jelenlegi formájukban fokozatosan megszűnnének, és helyettük korlátozott kifizetéseket nyújtana az EU “környezetkímélő közjavak” céljára, valamint “különleges természeti korlátok” esetén.  Megemlít a szöveg egy köztes forgatókönyvet is, amely szerint az alapszintű jövedelemtámogatás régiónként egységes lenne, de új kritériumokon alapulna és felső korlátok szorítanák, továbbá egy kötelező környezetvédelmi kifizetés egészítené ki azokért a tevékenységekért, amelyek “többet teljesítenek az alapvető előírásoknál”.
A megfogalmazott reform célja, hogy Európa mezőgazdasága dinamikusabbá, versenyképesebbé és hatékonyabbá váljon. Kiemelt célterület a fenntartható élelmiszertermelés, azaz biztonságos és elegendő mennyiségű élelmiszer biztosítása.

A reform tekintettel kíván lenni arra, hogy a gazdálkodóknak a környezeti szempontokat gyakran a gazdaságossági szempontok elé kell helyezniük, ezeket a költségeket azonban a piac nem kompenzálja. Szem előtt tartotta az EU azt is, hogy a mezőgazdaság a vidék fejlődésének egyik legfőbb garanciája, hiszen fontos tényező a vidék élhetőségének megőrzésében.
A bizottság fenntartaná az állami intervenciót (felvásárlást és tárolást) és a magánraktározási támogatás rendszerét, bár Ciolos úgy ítélte meg, hogy “az egymást követő reformok fokozták az unió mezőgazdaságának piacorientáltságát, és ezek az intézkedések immár csak a biztonsági háló szerepét töltik be”.

A vidékfejlesztési politika terén a bizottság megállapította, igény van arra, hogy teljes körűen beépítsék abba a környezetvédelmi, éghajlat-változási és innovációs szempontokat is. “A közvetlen értékesítés és a helyi piacok fontossága, valamint a fiatal gazdálkodók és a piacra újonnan belépők különleges igényei a figyelem középpontjába kerültek” – hangoztatta az agrárbiztos.
A bizottság szerint a jövőbeli vidékfejlesztési politika új elemét kell, hogy képezze egy olyan kockázatkezelési eszköztár, amely elősegíti a piaci bizonytalanságok és a bevételingadozás jobb kezelését.
A hivatalos jogalkotási javaslatokat a bizottság ezen elképzelések megvitatását követően, 2011 közepén fogja előterjeszteni. Ciolos az MTI kérdésére elmondta, hogy számít az EU élén a következő félévben betöltendő magyar elnökségre a javaslatokról szóló konzultációs folyamat lebonyolításában.
A bizottsági reformjavaslatra érkezett első reakciók vegyesek voltak. A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet például üdvözölte, hogy a terv az eddigieknél nagyobb figyelmet fordít a környezetvédelmi szempontokra, ugyanakkor a gazdákat képviselő egyik vezető uniós szervezet (Copa-Cogeca) szerint a program megvalósítása növelné a gazdák anyagi terheit.

Ajánlott tartalom

Az ökoház többet jelent egy hőszivattyúnál és megújuló energiaforrásoknál

Az ökoház többet jelent egy modern berendezésekkel, például hőszivattyúval, szolárpanelekkel és energiavisszanyeréssel ellátott épületnél. Átgondolt projektet jelent, megfelelően kiválasztott építőanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal, amelyek hozzájárulnak a hőveszteség csökkentéséhez. Nézzük meg alaposabban, hogy miként befolyásolják mindezek a ház ökológiai jellemzőit