Nem teljesíti a cápák védelméről az ENSZ előtt tett ígéreteit a húsz legnagyobb cápahalászó ország, jóllehet ezeken az államokon múlik az egyre inkább veszélyeztetett cápafajok sorsa - állítja két környezetvédelmi szervezet.

Zöldek szerint a nagy cápahalászó országok nem tartják be ígéreteiket

Nem teljesíti a cápák védelméről az ENSZ előtt tett ígéreteit a húsz legnagyobb cápahalászó ország, jóllehet ezeken az államokon múlik az egyre inkább veszélyeztetett cápafajok sorsa – állítja két környezetvédelmi szervezet.

A cambridge-i székhelyű TRAFFIC – a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) közös programja a vadon élő állatokkal és növényekkel való kereskedelem ellenőrzésére – és a philadelphiai székhelyű Pew Környezetvédelmi Csoport közös jelentésében emlékeztet arra, hogy 1999-ben a Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezet (FAO) egyik ülésén több mint száz állam fogadott el akciótervet a cápák túlhalászásának felszámolásáról és a halászat fenntartható pályára állításáról. Ennek részeként az aláírók vállalták, hogy nemzeti akciótervet dolgoznak ki.

A két zöldszervezet szerint ugyanakkor a húsz legnagyobb cápahalászó ország közül mindössze 13 állított össze ilyen tervet, és ezekben az államokban sem világos, hogy megvalósult-e bármi is, illetve ha igen, annak milyen hatása volt. A FAO akcióterve szerint a haladásról való beszámolás önkéntes.
A TRAFFIC és a Pew a FAO halászati bizottságának jövő heti ülése elé időzítette a jelentés közzétételét. Az ülésen a globális halászat helyzetét, a halállományok alakulását vitatják majd meg részletesen. A zöldek azt követelik az egyeztetésen részt vevő kormánydelegációktól, hogy bízzák meg a FAO-t átfogó felmérés elkészítésével a nemzeti akciótervek megvalósulásáról.

Évente világszerte mintegy 73 millió cápát halásznak le, nagyrészt az ázsiai piacok erős cápauszony-kereslete miatt. A cápauszonyleves a XIV-XVII. századi Ming-dinasztia uralkodása óta közkedvelt fogása a kínai konyhának. Az általában lassan növekvő, későn ivarérő és kevés utódot világra hozó cápák túlhalászása következtében ma a cápafajok mintegy 30 százalékát a kihalás veszélyezteti, vagy közel áll ehhez.
A két környezetvédelmi szervezet maga állította össze a húsz legnagyobb cápahalászó ország listáját; ezek az államok a globális fogás közel 80 százalékáért felelősek. Az első tíz ország sorrendben Indonézia, India,  Spanyolország, Tajvan, Argentína, Mexikó, Pakisztán, Egyesült Államok, Japán és Malajzia. A TRAFFIC és a Pew információi szerint Indonézia eddig csak nemzeti akciótervének vázlatát készítette el, India pedig most állítja össze sajátját.

A jelentés szerint a nemes célokat kitűző, ám többnyire nem megvalósuló akcióterveknél több eredményt hozhatnak az apró, de konkrét lépések. A szerzők a jó példák közül kiemelik Palau szigetét, amely 2009-ben bejelentette, hogy egész tengeri területén betiltja a kereskedelmi célú cápavadászatot, ezzel létrehozva a világ első cáparezervátumát, valamint Hondurast, amely tavaly moratóriumot léptetett életbe a cápavadászatra.

Ajánlott tartalom

Pécs európai küldetési címkét kapott a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós program keretében 23 város, köztük Pécs kapta meg az európai küldetési címkét a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.