Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Magyarország az ökológiailag legsérülékenyebb országok közé tartozik – mondta egy ENSZ-jelentésre hivatkozva Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékekért felelős helyettese a Budapesten megrendezett nemzetközi éghajlatvédelmi konferenciával kapcsolatban az MTI-nek.
Magyarország legfontosabb klímaproblémái közé tartozik a csökkenő talajvízszint, az elsivatagosodás, az élelmiszer-biztonsági problémák és a csökkenő biodiverzitás – figyelmeztetett a szakember.
Mindez az alkalmazkodással enyhíthető, és ennek egyik legcélravezetőbb módja a természetes növénytakaró fenntartása, illetve helyreállítása. Az úgynevezett hőszigetek kialakulása miatt a klímaváltozás veszélyezteti a nagyvárosokat is. A zöldfelület növelése azonban több fokos hőmérséklet-enyhülést eredményezhet, jelentősen csökkentve a légkondicionálók használatát, ezt a tipikus tüneti kezelést, ami a valóságban csak súlyosbítja a felmelegedés problémáját – emelte ki.
Szabó Marcel kifejtette, hogy az ország számos pontján pusztul a természetes növénytakaró, részben a talajvízszint csökkenése, részben az enyhébb telek nyomán elszaporodó paraziták miatt. A Mátrában a lucfenyveseket szú, Zala megyében a Keszthelyi-hegység erdei fenyveseit gombafertőzés pusztítja, Somogyban százéves bükkösök, tölgyesek száradtak ki, az alacsonyabban fekvő erdőkből lassan eltűnik a bükk, “erdei fafajaink csendesen menetelnek északra és törekednek a hegyvidéken felfelé” – mondta a zöldombudsman.
A klímaváltozás a nemzedékek közötti szolidaritás egyik legjelentősebb példája. “A mai gazdasági haszon és viszonylag kényelmes élet kedvéért gyermekeink, unokáink puszta túlélését, létfeltételeik drasztikus romlását kockáztatjuk” – fogalmazott.
Kiemelte, a tudományos konszenzus megszületett, a szükséges tudás rendelkezésre áll, a feladat világos: az emberiség puszta túlélése és éltető természeti környezetének megóvása érdekében már évtizedek óta el kellett volna kezdeni az üvegházhatású gázok kibocsátásának ütemezett csökkentését. A szén-dioxid-kibocsátási kvótákkal való kereskedelem azonban nem megoldás, csupán hatástalan pótcselekvés – mondta a biztoshelyettes, és idézte Ferenc pápát, aki szerint a kvóta adásvétele csak üzérkedéshez vezet, kibúvóként szolgál a túlzott fogyasztás fenntartására.
Utalt arra, hogy Nicolas Sarkozy francia elnökként az EU egészére kiterjesztette volna a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatását, és ennek logikus folyományaként felvetette azoknak a termékeknek a pótlólagos megadóztatását, amelyek kevésbé szigorú környezetvédelmi szabályozással rendelkező országokból érkeznek az unióba. Törekvéseivel azonban magára maradt a francia elnök és visszakozni kényszerült.
Hasonló történt Magyarországon is, amikor a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa 2010-ben egy ambiciózus klímatörvénnyel próbálta elérni a kibocsátás ütemezett csökkentését. A munkaadói szövetségek azonban tiltakoztak, mondván, hogy a tervezet a “nemzetgazdaság egészét veszélyeztető, irreális kibocsátási célokat fogalmaz meg”, a villamosenergia-termelés, az ásványolaj-feldolgozás, a cementgyártás és a vasgyártás megszűnéséhez vezet – emlékeztetett Szabó Marcel.
Az ésszerű cselekvés fő akadálya a szabad piac mindenhatósága – jelentette ki a szakember, aki szerint abszurd módon a Norvégiában kifogott halat elviszik Kínába feldolgozni és utána vissza Németországba eladni. És senki se hinné, de Pécs főterét a legolcsóbban kínai gránittal lehet beborítani – tette hozzá.
A mai gazdasági berendezkedés nagyon sok területen irracionális, az eredményes klímavédelem érdekében a gazdaság szerkezetén is változtatni kell – hangsúlyozta.
A pénteki rendezvény egy három konferenciából álló sorozat középső állomása. Szervezője a CEEWEB a Biológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a HAND Civil Szövetség, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, valamint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. A rendezvények elsősorban a decemberi párizsi ENSZ-klímacsúcsra való felkészülést szolgálják. A klímacsúcs Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint történelmi lépést jelenthet egy új, fenntartható fejlődési cselekvési terv elfogadása felé.
Az ombudsmani hivatal az MTI-hez a témában eljuttatott közleményében azt írta: a Natura 2000 területeken az intenzíven művelt földekhez képest még léteznek azok az élő szervezetek, növények és állatok, amelyek a klímaváltozás közepette mezőgazdaságunk átalakításában segítségünkre lehetnek. Éppen ezért fontos lenne e területek állami tulajdonban való megőrzése a jelen és jövő nemzedékek érdekének védelmében – emelték ki.