Zöldtechnológia révén újulnak meg Amerikai híres felhőkarcolói

Amikor a New York szívében emelkedő Empire State Building tulajdonosai idén úgy döntöttek, hogy hőszigetelő ablakok ezreivel látják el az égbe nyúló homlokzatot, csak részben cselekedtek az energiatakarékoskodás jegyében – bérlőket is akartak csalogatni. 78 év elteltével ugyanis a Manhattan jelképévé vált épület elvesztette ragyogását, és már nem a legkívánatosabb bérlemény. Hogy csillogását visszaszerezze, a tulajdonosok azt tették, amit az ingatlantulajdonosok egyre nagyobb számban tesznek: “bezöldültek”.

Az Empire State Building 120 millió dolláros “zöld ráncfelvarráson” megy át, amelynek keretében olyan környezetvédelmi fejlesztéseket végeznek el az épületen, amelyeket pár éve még hazardírozásnak tartottak volna. Az Egyesült Államok nagyvárosainak sziluettjét meghatározó magas épületek és a nemzeti jelképpé vált híres felhőkarcolók kénytelenek átesni a “zöldkezelésen”, ha versenyben akarnak maradni az új, hatékonyságot is szolgáló épületekkel.

Az utóbbi években ugyanis a befektetők és a kivitelezők rájöttek, hogy az inkább környezetbarát épületek pénzügyileg is kifizetődőbbek – a tulajdonosoknak és a bérlőknek egyaránt. A jelentős vállalatok “hatékonyabb” irodákra vágynak, ez pedig a régi épületek számára azt jelenti, hogy bizony alkalmazniuk kell az új technológiákat, ha vissza akarják szerezni értéküket.

“Ha jó a piac, a legjobb bérlőknek a legjobb bérleményeket fogjuk nyújtani – magyarázza Anthony E. Malkin, az Empire State Buildinget is birtokló ingatlankezelő csoport vezetője az AP amerikai hírügynökségnek. – Ha pedig pang a piac, mint például most, mi akkor is szerzünk majd bérlőket, ha más épületek nem tudnak”. A zöldfelújítások keretében a renoválást végző munkások porózus falakat építenek be az öreg épületekbe, a rozsdásodó vízrendszert high-tech megoldásokkal váltják fel, a friss szőnyegek és a burkolatok gyakran újrahasznosított anyagokból készülnek.

Ilyen “ráncfelvarráson” esett át a 81 éves Christman Building is a Michigan állambeli Lansingben. Az Erzsébet-kori építészet újravirágzásának időszakában született ház szerepel az Egyesült Államok történelmi helyeit nyilvántartó regiszterben, szépsége azonban az idők folyamán megkopott, és már nem volt elég vonzó. A tulajdonosok a külső mészkőburkolat és a belső berendezés felújítása mellett 8,5 millió dollárt költöttek arra, hogy hatékonyabb vízrendszert építsenek ki, és növeljék a természetes fényt. Az épület teteje fényvisszaverő réteget kapott.

A zöldátmenet mellett döntöttek a chicagói Sears-torony tulajdonosai is, akik egy ötéves terv keretében 350 millió dollárt fordítanak a környezetbarát átalakításokra. A 36 éves, 110 emeletes felhőkarcoló tetejét napelemekkel “koronázzák meg”, de szélturbinák és egy 3250 négyzetméteres fényelnyelő kert is helyet kap a tetőn. A felújítás végeztével, a fejlesztések révén 80 százalékkal csökkenhet az éves áramfogyasztás, a vízhasználaton pedig 24 millió gallont (mintegy 90 millió litert) lehet spórolni – állítják az épület üzemeltetői.
Bár a tulajdonosok szeretik magukat ünnepeltetni a zöldfelújítások bejelentésekor, valójában sok esetben a bérlők azok, akik kiharcolják a környezetbarát megoldások alkalmazását. A jelentősebb bérlők közül sokan fontolóra sem veszik, hogy birtokba vegyenek egy ingatlant, ha az amerikai zöldépületek szövetségének energiai és környezeti tervezésért felelős részlege (Leadership in Energy and Environmental Design, LEED) nem adott “bizonyítványt” a kiszemelt épület környezeti hatékonyságáról.

“És ez akkor is így van, ha a bérlők nem tudják pontosan, hogy mi is került abba a bizonyítványba – mondja Allan Skodowski, a Transwestern csoport szakértője – LEED-igazolást akarunk – ez az érdeklődök jelszava”.

A Traswestern ingatlanjai közül idén kilenc szerezte meg a tanúsítványt. Az épületekben az energiatakarékos izzók és más zöldfelszerelések révén észlelhetően csökkent az energiafelhasználás. Összességében 2 százalékkal mérséklődtek az energiaköltségek, jóllehet az áram ára 10 és 40 százalék közötti arányban nőtt azóta. A változtatások nyomán nem emelkedtek a bérleti díjak, viszont nem esett vissza a kihasználtság sem. Ez pedig nagy győzelem a válság által ilyen erősen sújtott szektor számára – húzta alá Skodowski.

És ha már szóba került az ingatlanok kihasználtsága: a válság következtében a 2007 végén rögzített 10,9 százalékról 2009 első negyedévére 12,4 százalékra kúszott fel az üresen álló bérlemények aránya. A CoStar csoport kimutatásai szerint ugyanakkor a zöldépületekben kevesebb iroda állt üresen, mint az ugyanolyan korú és méretű, ám környezeti szempontok alapján elmaradottabbnak minősülő ingatlanokban.

A CoStar háromezer zöldbizonyítványos épületet vizsgált, az eredmények szerint ezek kihasználtsága 90,3 százalék volt, míg a “pazarló” épületek csak 84,7 százalékban találtak bérlőket 2009 első három hónapjában. A haszonbeli különbözet sem elhanyagolható: a környezethatékony épületekben átlagosan 38,86 dollár a négyzetméterenkénti bérleti díj, míg a fejlesztések híján lévő irodákban csak 29,8 dollár.

Így érte el a felújítási hullám a világhírű Empire State Buildinget, amely pincétől a padlásig átesik az átalakításon. A fejlesztésekre költött milliók célja, hogy hatékony módon úgy csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy az a befektetők számára is megtérüljön. Az épület 6500 ablakát kicserélik, a radiátorok is megújulnak. A 18 hónapon át tartó munkálatok során a felhőkarcoló világítását, hidegvíz-ellátását és légkondicionáló rendszerét is korszerűsítik. Ha minden a tervek szerint alakul, a tulajdonosok évente 4,4 millió dolláros megtakarítást könyvelhetnek el. A felújítás révén az épület a LEED platina igazolását kapja meg, amellyel csak a leghatékonyabb épületek büszkélkedhetnek.

Ajánlott tartalom

Tudta, hogy a napenergia egyik korai úttörője magyar volt?

Már 1948-ban napenergiával fűtött modern házat tervezett Telkes Mária.