Zöldül az európai energiapiac

Természetesen csak az újonnan kiépített energiaforrásokról van szó; Európában a teljes kapacitásból (918,8 gigawatt), mindössze 153,7 gigawatt származik szélenergiából. Jó előjel mindenesetre, hogy a tavaly kiépült 24,5 gigawatt új energiakapacitás 86 százaléka szél-, nap-, víz- és biomasszából származik. Ez fölülmúlja a 2014-es csúcspontot, amikor ez az arány 79 százalék volt. A fejlesztések elsősorban azért pörögtek fel, mert az Európai Unió 2020-ig elérendő céljai között szerepel, hogy 20 százalékra kell növelni a megújuló energiaforrások arányát.
„Az üzembe helyezések száma a szélenergia terén jelenleg kielégítő, a befektetések száma pedig kiváló” – nyilatkozta Giles Dickson, a szélenergia népszerűsítését zászlajára tűző szervezet, a WindEurope vezérigazgatója a The Guardian brit lapnak. „Ha azonban hosszabb távra tekintünk, a 28 európai állam közül csupán hétnek vannak tervei és megfelelő volumene a 2020-ig tartó időszakra” – emelte ki. Dickson szerint Európában ma kisebb mértékű a politikai ambíció a megújuló energia fejlesztésére, mint öt vagy három évvel ezelőtt. Az iparág vezetői aggódnak, hogy a lendület csak a 2020-as célok teljesítéséig tart. Az aggodalom jogos, hiszen a megújulóenergia-ágazat jelentősen függ a politikai szándéktól, illetve a támogatástól.

Az iparág szereplői szerint mindenesetre nagy előrelépés, hogy a szélenergia meghaladta a szénből származót, így a második legnagyobb kapacitássá vált Európában. Hozzá kell tenni, hogy az ágazat továbbra is függ a fosszilis energiahordozóktól, hiszen a megújuló források természetük miatt változó mennyiségű energiát termelnek. Bár az összes új kapacitás három százalékkal kevesebb volt a megelőző évinél, az offshore szélparkokkal együtt rekordszintet ütött meg; a beruházások 27,5 milliárd euróba kerültek. A teljes cikk itt olvasható.