Zsugorodnak a gleccserek a Mount Everest térségében

Tizenhárom százalékkal zsugorodtak a Mount Everest térségében lévő gleccserek az elmúlt 50 évben, és a hóhatár 180 méterrel feljebb került a kutatók legfrissebb adatai szerint.

A Milánói Egyetem kutatója, Sudeep Thakuri vezette csoport a világ legmagasabb csúcsa, a Mount Everest térségéről és a környező 1148 négyzetkilométernyi Szagarmatha Nemzeti Parkról készített műhold felvételeket, topográfiai térképeket elemezve és a térség gleccsereit rekonstruálva derítette ki az új adatokat, amelyeket az Amerikai Geofizikai Egyesület által támogatott, kedden kezdődő nemzetközi konferencián mutatnak be a mexikói Cancúnban. A szakemberek megállapították, hogy a leggyorsabb mértékben az egy négyzetkilométernél kisebb gleccserek tűnnek el, amelyek felülete 43 százalékkal csökkent az 1960-as évek óta. Mivel a gleccserek gyorsabban olvadnak, mint ahogy a hó és jég újra feltölti őket, a korábban jég alatt lévő kő és törmelék egyre inkább a felszínre kerül: 1960 óta az ilyen területek nagysága 17 százalékkal nőtt. A gleccserek vége is magasabbra került mintegy 400 méterrel 1962 óta.

Thakuri és kollégái vizsgálták a térség hőmérsékletbeli és csapadékváltozását is a nepáli klíma obszervatórium és a nepáli meteorológiai intézet adatai alapján. Azt találták, hogy a térségben 0,6 Celsius-fokkal nőtt a hőmérséklet és 100 milliméterrel csökkent a csapadék a monszun előtti és a téli időszakban 1992 óta. Tudósok már korábban is arra figyelmeztettek, hogy a himalájai gleccserek néhány évtizeden belül teljesen elolvadhatnak, komoly aszályokat okozva Ázsia jelentős részén. A Himalájából eredő folyók 1,3 milliárd ember számára jelentenek vízforrást. A szakemberek úgy vélik, hogy a hó-és a jég csökkenése a Mount Everest térségében az ember által keltett üvegházhatású gázok által okozott globális felmelegedés következménye.

Ajánlott tartalom

A vizek sótartalmának növekedése evolúciós változásra kényszeríti a planktonikus szervezeteket

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai folyamatosan vizsgálják, hogy az emberi tevékenység, illetve az emiatt zajló klímaváltozás milyen változást okoz a környezeti feltételekben, és hogyan reagálnak erre az élőlények.