Repedés keletkezett a koppenhágai ENSZ klímakonferencián a fejlődő országok korábban szilárdan összetartó blokkjában.
A világ lakosságának 80 százalékát adó fejlődőket egy parányi szigetállam, Tuvalu osztja meg követelésével, amely szerint 1,5 Celsius fokban kellene maximalizálni a globális felmelegedés mértékét.
Csütörtökön az úgynevezett kis szigetországok szövetsége (AOSIS) közölte, hogy már több mint 100 állam csatlakozott a kezdeményezéshez, amelyet Tuvalu előző nap terjesztett a konferencia elé.
“A jövőnk függ ennek a tanácskozásnak az eredményétől” – mondta az alig 12 ezer lakosú állam delegáltja. Ian Fry szerint ha a globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius fokot meghaladó mértékben emelkedik az ipari forradalom előttihez képest, akkor országa a tengerszint-emelkedés miatt akár el is tűnhet a Föld színéről.
Számos fejlődő állam – köztük Kína, India és Szaúd-Arábia – azonban elutasítja a követelést, arra hivatkozva, hogy a szigorúbb határérték teljesítése aránytalanul nagy terhet jelentene az üvegházhatású gáz kibocsátás visszafogását tekintve. A fejlett országok és a nagy feltörekvő államok egyaránt 2 Celsius foknál szabnák meg a felmelegedés felső határát.
Az AOSIS szerint a klímaváltozás most is súlyos veszélynek teszi ki a 43 országot tömörítő szövetség tagjait, és már több mint 100 ország pártolja a korábbi javaslatnál szigorúbb határérték elfogadását. “Az ENSZ tagjainak immár több mint 50 százaléka követeli ambiciózus és konkrét célok megjelölését” – mondta csütörtökön Dessima Williams, az AOSIS vezetője.
“Mi a klímaváltozás elleni harc frontvonalán élünk. Vannak szigetek, amelyeket lassan teljesen elnyel a tenger, másokon pedig az édesvízkészlet kerül veszélybe” – mondta Williams.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) adatai szerint a globális középhőmérséklet jelenleg 0,7 százalékkal haladja meg az ipari forradalom előttit. A tengerek vízszintje évente 3 milliméterrel emelkedik, és a század végére akár 60 centiméterrel magasabbra kerülhet.