Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A volt köztársasági elnök hozzátette, hogy a rendezvény egy része az általános és középiskolásokat célozza majd, de része egy klasszikus expó is, ahova kizárólag magyar vállalkozókat várnak. Az expó célja, hogy a magyar vállalkozók be tudják mutatni a fenntarthatóság témakörébe tartozó termékeiket, szolgáltatásaikat. Áder János a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott Merre tart a világ? Mit tehetünk? című fenntarthatósági előadásában bemutatta a hagyományos és az úgynevezett fenntartható fejlődés közgazdaság tana közötti különbségeket. Ezt azért tartotta fontosnak, mert míg a hagyományos közgazdasági gondolkodás kizárólag a GDP-ben méri a gazdasági növekedést, addig a fenntartható fejlődés közgazdaságtanát képviselők számolnak a gazdasági tevékenységek társadalmi, gazdasági, egészségügyi és környezeti hatásaival is. Ehhez kapcsolódóan jelezte, hogy Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia, a Makronóm Intézet és a Hétfa már megalkottak egy olyan új módszertant, amely a gazdasági tevékenység mellett a humán, társadalmi és környezeti változásokat is méri.
Ezen felül felhívta a figyelmet a lineáris és a körkörös gazdasági modell közti különbségekre is. Míg előbbi folyamatát a nyersanyagkitermelés, -feldolgozás, -szállítás,- fogyasztás és a hulladékképződés fedi le, addig utóbbi lényege, hogy lehetőség szerint nincs túlfogyasztás, a hulladékot összegyűjtik, mert nem szemétnek, hanem újrahasznosítható a nyersanyagnak tekintik. Áder János az interaktív előadásába bevonta a nézőket is, akik a kivetítőn megjelenő kérdésekre mobiltelefonjuk segítségével válaszolhattak. Így a volt köztársasági elnök olyan kérdéssel fordult a hallgatóság felé, mint például, hogy a világ teljes GDP-jének mekkora része függ közvetlenül vagy közvetve a természetes ökoszisztéma szolgáltatásoktól. Itt az 55 százalék volt a helyes megoldás. Válaszában Áder János részletesen be is mutatta az ökoszisztéma szolgáltatásokat. Ezek között vannak az úgynevezett ellátó szolgáltatások, ilyen az élelmiszer, a nyersanyag, az ivóvíz. Vannak továbbá a szabályozó szolgáltatások, amelyek a levegőminőség és a klíma szabályozásában játszanak fontos szerepet, de ide tartozik a víz körforgásának a szabályozása és a beporzás is.
A volt államfő kiemelte, hogy a természettől erősen függő iparágak a globális GDP 15 százalékát, míg a természettől mérsékeltebben függő iparágak a globális GDP 37 százalékát adják. Áder János előadásában nagy hangsúlyt helyezett még a talaj, a víz és a levegő állapotára is. Közölte, hogy Magyarországon egy hektár föld ára körülbelül 2,4 millió forint, de ez nem fejezi ki annak értékét. Ugyanis a talajban lévő élőlények sokasága határozza meg döntően az adott földterületen a későbbi gazdasági tevékenységet. Fontos tudni, hogy talajnak sokkal átfogóbb a szerepe annál, minthogy „élelmiszerrel lát el bennünket”. Ugyanis a talajnak szerepe van a víztisztításban, az éghajlat szabályozásban, a tápanyagkörforgásban, a szénmegkötésben is. Ezt azért kell tisztázni, mert a helytelen földhasználat következtében a talaj degradálódik – mondta Áder János hozzátéve, hogy az ENSZ felmérése szerint mostanra a világ mezőgazdasági művelés alatt lévő vagy erdőgazdálkodás alá vont területeinek az egyharmada már rossz minőségűvé vált.
A víz kapcsán jelezte, hogy Magyarország még a vízbőséggel rendelkező országok közé tartozik, azonban a világ több mint 30 országát már súlyos vízhiány súlyt, ami azt is jelenti, hogy évente, egy emberre vetítve a rendelkezésre álló víz kevesebb mint 500 köbméter. A kettő között helyezkedik el a vízstressz, ami azt mutatja, hogy vannak területek, ahol az egy embernek, évente rendelkezésre álló víz mennyisége 1000 és 1700 köbméter között mozog. Áder János úgy vélte, a vízstressz a lakosság mellett kihat a mezőgazdasági és az ipari tevékenységre is. A levegővel összefüggésben pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy csak az Európai Unióban évente 300 ezer ember hal meg a légszennyezés következtében. A fenntarthatóság azt jelenti, hogy „olyan módon gazdálkodunk, annyi erőforrást élünk fel, úgy elégítjük ki a szükségleteinket hogy ez a következő generációknak a szükségleteit se veszélyeztesse” – fogalmazott előadásában Áder János.
