Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Elkészült az Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv, amely mintegy hatszáz oldalon határozza meg a magyarországi vízgazdálkodás jövőbeli feladatait – közölte az élő környezetért felelős miniszter Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián. A dokumentumot Gajdos László a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Víz Magyarországon: készletek, kockázatok, döntések című rendezvényén ismertette. A miniszter elmondta: számos kiváló szakember bevonásával készítették el az Országos Vízmegtartási Koncepciót és Akciótervet, amely a következő évtizedek magyar vízgazdálkodásának egyik meghatározó szakmai alapműve lehet. Tájékoztatása szerint a stratégia hosszú távú irányt mutat, megteremti a nagyléptékű beavatkozások feltételeit, meghatározza az ősszel indítható projekteket, valamint célként tűzi ki a korábbi Vízügyi Tudományos Kutató Intézethez (Vituki) hasonló önálló szakmai intézmény felállítását.
Rámutatott: a klímaváltozás az idei évben Magyarország történetének egyik legsúlyosabb aszályát idézte elő. 1901 óta a 2026-os volt a legszárazabb és a második legmelegebb nyár, a szokásos csapadékmennyiség mindössze 36 százaléka hullott le. Augusztus végére az ország területének felén súlyos mezőgazdasági aszály alakult ki, a kárbejelentések több mint másfél millió hektárt érintettek, a becsült veszteség pedig eléri a 800 milliárd forintot. A miniszter bírálta az elmúlt 16 év kormányzásának mulasztásait, kiemelve, hogy a vízgazdálkodás szemléletváltása nem történt meg a szükséges ütemben. Kifejtette: az országban továbbra is a víz gyors elvezetésére fókuszáló rendszer működik, aminek következtében a hazai vizes élőhelyek kilencven százaléka eltűnt. Bírálta az előző miniszterelnök álláspontját is, aki korábban elbagatellizálta a klímaváltozást, és a Duna vízhozamára hivatkozva védte a hatalmas vízigényű akkumulátorgyárak betelepítését.
A miniszter hangsúlyozta: a kormány szakít a víz elvezetésének logikájával, és a biztonságos, táji szintű vízmegtartásra áll át. Sikeres, már működő példák között említette a jászsági hanyi anyaggödrök vizesélőhely-rekonstrukcióját, a Nagykunsági-főcsatorna téli vízszint-megtartását, valamint a Szegedi Vízőrzők 2026 tavaszi vízmegtartó akcióját. Ezek a példák megmutatják, hogy nem minden megoldás igényel évtizedes beruházást és milliárdos költségvetést – hangsúlyozta.
A jogszabályi háttérről elmondta: a kormány augusztusban elfogadta a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervet, amely alapján előkészítik a vízgazdálkodási törvény módosítását. Az új szabályozás alapelve a vízmegtartás és a vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás lesz, a vízkivételeket pedig a tényleges készletekhez igazítják. Mint mondta, változtatni kell az agrártámogatásokon is, olyan rendszert kell létrehozni, amelyben a víz megtartása a gazdáknak is megéri. A miniszer az Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv kapcsán elmondta, kiemelt célja, hogy hosszú távú stratégiai irányt mutasson: a következő évtizedekben növelje az ország vízmegtartó képességét, és elősegítse a változó éghajlathoz való alkalmazkodást.
A koncepció másik célja, hogy megteremtse a nagyléptékű beavatkozások feltételeit. Így előkészíti azokat a jogszabályi, támogatási, intézményi, beruházási, oktatási, szemléletformálási, tudományos és monitoringrendszerbeli változtatásokat, amelyek lehetővé teszik a vízháztartási problémák kezelését és a táji léptékű vízmegtartás megvalósítását. Hozzátette: a stratégia meghatározza a már 2026 őszétől elindítható projekteket is. „Célunk, hogy a 2026 ősze és 2027 tavasza közötti időszakban várható csapadék minél nagyobb részét a tájban tartsuk, elősegítsük annak beszivárgását, és a felszínen, illetve a felszín alatt is hasznosítható vízkészleteket hozzunk létre. Így már most megkezdhetjük a felkészülést a következő aszályos időszakra” – emelte ki.
Kitért arra is, hogy a program sikeres megvalósításához elengedhetetlen egy önálló tudományos-szakmai háttérintézmény létrehozása is. Egy olyan intézményre van szükség, amely a korábbi VITUKI szerepéhez hasonlóan biztosítja a vízgazdálkodási döntésekhez szükséges kutatási, elemzési és tudományos-szakmai hátteret. Elmondta azt is, hogy az elkövetkező hat hónapban egy balatonnyi vizet terveznek visszapótolni a tájba. Kiemelte: a célok megvalósításához az elkövetkező években 221 milliárd forintot fordítanak vízügyi beruházásokra. A vízmegtartási program keretében többek között csatornák és zsilipek helyreállítására, valamint a víz tájban tartását és helyben hasznosítását szolgáló fejlesztésekre kerül sor – közölte.
Pósfai Mihály, az MTA elnöke a Tudomány és Parlament program keretében megtartott eseményen mondott köszöntőjében azt mondta: Széchenyi egyrészt örülne, másrészt csodálkozna azon, amit lát. A nagy érdeklődést látva örülne, hogy nem hiába alapította ezt az intézményt több mint kétszáz évvel ezelőtt, másrészt, amikor kinézne az Akadémia ablakán a Dunára, megdöbbenne azon, hogy milyen kevés vizet lát. Elmondta: a nagy érdeklődés, az eseményen négy minisztérium és három parlamenti bizottság képviselői is részt vesznek, a vízkészletek helyzetének súlyosságára is rávilágít.
Kecskeméti Gábor, az MTA főtitkára köszöntőjében kiemelte: a globális és hazai természeti folyamatok vizsgálatában kulcsszerepe van a tudománynak. A főtitkár beszélt arról is, hogy a szakemberek a szemléletváltást tartják a legfontosabbnak: a puszta vízpótlás helyett az egész ökológiai rendszert kell rendbe tenni, és a problémát nem elegendő csupán a Kárpát-medence szintjén kezelni. Az MTA elsődleges feladatának nevezte, hogy a kutatásokat összekapcsolja és stratégiai keretbe foglalja. Ennek kiemelt eszköze az MTA Nemzeti Víztudományi Programja, amely komplex módon kezeli ezt a témát – tette hozzá.