Míg a globális felmelegedés a fák növekedését segíti, addig a kacsák élőhelyeit kiszáradással fenyegeti – állapította meg két új amerikai tanulmány.
A Marylandban működő Smithsonian Környezetkutatási Központ (SERC) szakemberei szerint a globális felmelegedés okozta magasabb hőmérséklet, hosszabb fejlődési időszak és megnövekedett szén-dioxid szint miatt “jóval meghaladja a szokásos fejlődési ütemet” a mérsékelt éghajlati övezetben élő fák növekedése.
Az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány készítői azt vizsgálták, hogy az utóbbi 22 évben az Egyesült Államok 55 északi erdőségében hány fa volt összesen, milyen volt a helyi időjárás az elmúlt 100 évben, és mekkora volt a szén-dioxid szintje 17 évre visszamenőleg. Míg a magasabb hőmérséklet felgyorsítja a fák anyagcsere-folyamatait és meghosszabbítja növekedési szakaszukat, addig a légkörben lévő szén-dioxid mennyiségének megemelkedése a növekedésükre van komoly hatással – olvasható a tanulmányban.
A kacsák és egyéb vízimadarak számára azonban nem jelentenek jó hírt a globális éghajlatváltozás következményei – derítették ki az amerikai földtani intézet (USGS) és az Észak-Dakota Egyetem szakemberei. A BioScience című folyóirat e heti számában megjelent tanulmányuk szerint ugyanis, ha a különböző kacsafajoknak, vízimadaraknak és kétéltűeknek táplálékforrást és fészkelő helyet jelentő észak-amerikai vizenyős területeken 4 Celsius-fokkal növekszik a hőmérséklet, akkor az állatok élőhelyei kiszáradhatnak.
A kutatók modellezéssel mutatták ki, hogy a forróbb éghajlat milyen következményekkel járna a területen. Eredményeik szerint a magasabb hőmérséklet miatt csökkenne a talaj nedvessége és a területek növényzetének mennyisége is. Így az Észak- és Dél-Dakota, Minnesota, Iowa és Montana államain, valamint Kanadán is áthúzódó vizenyős területek túlságosan szárazzá válnának a kacsák és az egyéb vízimadarak számára a fészkeléshez – mutatott rá W. Carter Johnson, a tanulmány egyik szerzője.
Mivel a lápos területeken élő fajok életciklusának egy része vízhez kötött, ezért napközben muszáj egy valamennyi időt a vízben tölteniük. “A lápok sokkal sérülékenyebbek és kevésbé rugalmasak a klímaváltozással szemben, mint azt korábban hittük. Nehéz elképzelni, hogy a megváltozott környezeti feltételek között hogyan lehet majd megvédeni a vízimadár populációt” – mondta Glenn Guntenspergen, az USGS kutatója.