Az izlandi vulkánkitörés okozta roppant méretű hamu- és gázfelhő egyelőre túl kicsi ahhoz, hogy akár csak késleltesse is a globális fölmelegedést, mint ahogy azt 1991-ben a fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán kitörése tette – közölték szakértők.
A XX. század legnagyobb vulkánkitörésével és a mexikói El Chichon 1982-es kitörésével annyi por és hamu került a felsőlégkörbe, hogy átlagosan 0,5-0,7 Celsius fokkal csökkentette hosszú hónapokon keresztül a globális átlaghőmérsékletet.
“Az izlandi kitörés nem hasonlítható össze a Pinatubóval, nem éri el azt a mértéket, hogy globális következményei legyenek” – hangsúlyozta Hans Olav Hygen, a norvég meteorológiai intézet klímakutatója.
“A mostani kitörés viszonylag csekélynek tekinthető a korábban leírt kitörésekhez képest” – közölte Colin Macpherson, az angliai Durhami Egyetem geológusa.
Emlékeztetett arra, hogy az izlandi Laki vulkán 1783-84-es kitörése során becslések szerint 120 millió tonnányi kén-dioxid, azaz a 2006-ban mért összeurópai kibocsátás háromszorosa került a levegőbe, az akkor kialakult mérgező gázfelhő hónapokkal később mintegy 23 ezer brit halálát okozta.
Kétszáz év inaktivitás után március 20-án tört ki ismét az izlandi Eyjafjallajökull gleccser alatt szunnyadó vulkán, amelyet a múlt hónapban több mint 26 ezer külföldi turista tekintett meg.
A vulkán legutóbb 1821-23 között volt aktív. A tudomány jelenlegi állása szerint még a korábbi feljegyzések alapján sem lehet biztosan megjósolni, hogy a mostani kitörés milyen intenzitással és meddig fog tartani – magyarázták a szakértők.