Nagyváradon ülésezett a román-magyar környezetvédelmi vegyes bizottság

A Duna-stratégia, a szennyezett területek felszámolása, a verespataki aranybánya-beruházás, a román és a magyar környezetvédelmi együttműködés témája egyaránt szerepelt a román-magyar környezetvédelmi vegyes bizottság kedden Nagyváradon rendezett ülésén.

Az eseményen Borbély László romániai környezetvédelmi és erdészeti miniszter, Fazekas Sándor magyarországi vidékfejlesztési miniszter, valamint a minisztériumok képviselői áttekintették az együttműködés legkülönbözőbb területeit. A román tárca keddi közleménye szerint Borbély László példaértékűnek nevezte a két ország minisztériuma közötti együttműködést. Emlékeztetett: tavaly mindkét országban voltak környezetvédelemmel kapcsolatos gondok, de mind a romániai árvizek, mind a kolontári katasztrófa esetében a két intézmény a hatékony kommunikációt és a kölcsönös segítség nyújtását tartotta a legfontosabbnak. A magyarországi árvizek alkalmával Románia 500 ezer homokzsákkal segítette a gátak megerősítésén dolgozókat, a kolontári tragédiát követően Románia kormánya 250 ezer gázmaszkot küldött a kárelhárítóknak – mondta Borbély László.

A közlemény szerint Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter megköszönte a tavalyi árvizek, valamint az ajkai vörös-iszap katasztrófa alkalmával tanúsított szolidaritást. A magyarországi miniszter szerint időszerű volna egy közös Tisza-medence Kutató Intézet létrehozása. Az Európai Unó magyar elnöksége alatt jóváhagyandó uniós Duna-stratégiával kapcsolatosan a romániai környezetvédelmi miniszter elsődleges fontosságúnak tartotta, hogy Románia és Magyarország együttműködik majd ezen a területen. Borbély László utalt arra, hogy a Duna-stratégia kezdeményezői közé tartozik: 2008-ban fejlesztési miniszterként Magyarországgal és Bulgáriával egyezményt írt alá a Duna-stratégia kidolgozásának szorgalmazásáról, ami kiindulópontja volt a mára elkészült európai uniós Duna-stratégiának.

A miniszter szerint a stratégia legfontosabb célja, hogy minél életképesebb fejlesztési terveket dolgozzanak ki és finanszírozzanak. Borbély László megállapította: az általa vezetett minisztérium vezető partnerként van jelen a Duna-árvízkockázat több mint 6 millió euró értékű tervében, amelyben összesen 17 partner vesz részt, közülük 3 magyarországi. Az ülésen szó volt a verespataki aranybánya-beruházásról is. Ezzel kapcsolatosan Borbély elmondta: Románia folyamatosan tájékoztatja Budapestet, a tárca átküldte a magyar félnek a hatástanulmányt. “Várjuk, hogy Magyarország eljuttassa hozzánk hivatalos álláspontját” – mondta a miniszter.
A minisztérium tiszteletben fogja tartani az Európai Unió környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályait, valamint az ezzel kapcsolatos szokásjogot, a román kulturális minisztériumnak is véleményt kell nyilvánítania a verespataki archeológiai leletekkel kapcsolatosan – hangsúlyozta Borbély László.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.