A klímaváltozás visszafordításának egyik eleme lehet, hogy a lakóépületek a jelenleginél jóval kevesebb energiát fogyasztanak, vagyis passzívvá válnak. Az erre szolgáló megoldások meglévő épületekben is alkalmazhatók - hangzott el a második passzív ház konferencián csütörtökön Budapesten.

Meglévő ház is passzívvá alakítható

A klímaváltozás visszafordításának egyik eleme lehet, hogy a lakóépületek a jelenleginél jóval kevesebb energiát fogyasztanak, vagyis passzívvá válnak. Az erre szolgáló megoldások meglévő épületekben is alkalmazhatók – hangzott el a második passzív ház konferencián csütörtökön Budapesten.

Egy épület hőenergia fogyasztását sok dolog befolyásolja, például törekedni kell arra, hogy mennél kisebb legyen a hűlő felülete, és úgy kell tájolni, hogy télen hasznosítsa a napenergiát. Az is elhangzott, hogy Németországban a lakásokat 2,5 méter belmagassággal építik, míg nálunk a 2,7 méter a bevett méret. Ott nem fűtik a felesleges a többlet 20 centimétert.

Az előadásokból világossá vált, hogy Németországban – ahol 250 tervező ért a passzív ház tervezéséhez – az ilyen épületek többlet költsége 10 százalék. Lengyelországban, Szlovákiában legalább 30 százalék a többlet előállítási költség a hagyományos, tégla házakhoz képest, Kínában viszont duplájába kerül a passzív ház.

Szymon Firlag lengyel építész egy olyan passzív házat mutatott be, amelynek a fala 15 centiméter vastag kerámia betonból készült, erre tettek 30 centiméter vastag hőszigetelést. A beton falnak nagy a hőkapacitása, ezért nyáron lassabban melegszik át, mint a csak hőszigetelésből álló falszerkezet – mondta. Ott egy passzív ház többlet beruházása 38 év alatt térül meg a kisebb gáz-, illetve villanyszámlából.

Egy pekingi, lakótelepi beton ház passzívvá tételét mutatta be Zhengnan Zhou építész professzor. A 20 centiméter vastag hőszigetelés, az ablak csere és a szellőztető rendszer beépítése egy 100 négyzetméteres lakásra vetítve 2.400 euró. Ezzel a beruházással a 300 eurós éves fűtési költség 100 euróra csökken – mondta az előadó.  Német példát mutatott be egy viharvert öreg ház passzívvá tételére Roland Matzig építész. Az ilyen átalakítás mindig nehezebb, mint egy új passzív ház felépítése – állította.

Például a szomszéd ház felé nem hőszigetelhető a fal, mivel a két épületet annak idején összeépítettek. Ezért az ott keletkező hőveszteséget máshol kell – vastagabb szigeteléssel – ellensúlyozni. A régi tégla fal jól hőszigetelhető volt, de a padló gondot okozott: a “felszínes” alap miatt nem lehetett lemélyíteni a padlószintet, ezért a szükséges 20 centiméteres hőszigetelést csak a padló szint megemelésével lehetett elhelyezni. Megszüntették az összes villany-, víz-, és fűtés vezetéket, és újra cserélték. Pontosabban a fűtés bekerült a szellőző rendszerbe. A passzív házakat ugyan is kötelező géppel szellőztetni – éppen a jó hőszigetelés és légzárás miatt – és a szükséges minimális melegített levegőt egyszerűbb ezen keresztül “beküldeni” a helyiségekbe, mint külön fűtőberendezést kiépíteni.

Ajánlott tartalom

Nem várt eredményre jutottak a napelemes homlokzatokat vizsgálva

Holland kutatók vizsgálták, miként teljesítenek a homlokzatba telepített napelemek.